Ha bárhol a világban ilyen fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességgel találkozunk, az feltehetően Magyarországon készült, vagy innen elszármazott mesterek keze munkáját dicséri. Holott maga a fondantcukor, amely minden szaloncukor őse és alapja, franciaországi eredetű.
A szaloncukrot hagyományosan magyar édesipari terméknek tekintjük: a darabonként selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, csokoládébevonatos cukorkát a magyar családok a karácsonyfa díszítésére használják.
A karácsonyfa-állítással terjedt el a szaloncukor
A szaloncukor őse (a fondant-cukor, amely túltelített cukoroldatból felfőzéssel készülő, puha, kikristályosított massza) Franciaországból a 14. századból származik, tőlük német bevándorló cukorműves mesterek közvetítésével, a 19. század első harmadában érkezett Magyarországra. A fondant alapú cukorka gyártása az 1800-as évek végén terjedt el hazánkban.A POLGÁRI ÉS FŐÚRI HÁZAK SZALONJÁBAN KIS TÁLKÁKBAN KÍNÁLTÁK EZT A FAJTA ÉDESSÉGET AZ ÉRKEZŐ VENDÉGEKNEK – INNEN ERED A SZALONCUKOR ELNEVEZÉS.
A szaloncukor-készítés elterjedése a karácsonyfa-díszítés megjelenéséhez és térhódításához köthető. Magyarországon az első karácsonyfákat a tehetősebb családok engedhették meg maguknak, amelyeket eleinte mézeskaláccsal, aszalt gyümölcsökkel, papírból készített díszekkel ékesítettek. Később, a szalonban addig tálkából kínált cukorkát is felhelyezték díszként a karácsonyfára. A szaloncukor népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák csillogó díszévé vált.
A KARÁCSONYFA-ÁLLÍTÁS SZOKÁSA UGYAN NÉMETORSZÁGBÓL ÉRKEZETT HOZZÁNK, SZALONCUKORRAL VALÓ FELDÍSZÍTÉSE AZONBAN NÁLUNK ALAKULT KI.Noha a szaloncukor nem magyar találmány, azt, hogy a fának ékes dísze lehet, Magyarországon alakult ki és terjedt vel általános szokásként, nagyjából mintegy 140 éve.
Így lett a szalonczukkedliből szaloncukor
Magyarországon a szaloncukrot kezdetben kézzel készítették, de a 19. század végén megjelentek a fondantkészítő gépek, amelyek a Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester által alapított, első magyar gőzüzemű csokoládégyárban működtek, és gyártották a karácsonyi édességet a Gerbeaud cukrászda számára.
JÓKAI MÓR MÉG „SZALONCZUKKEDLINEK” NEVEZTE A SZALONCUKROT, UGYANIS A CUKORKA NEVE A NÉMET SALONZUCKERL SZÓBÓL ERED.1891-ben jelent meg Hegyesi József magyar-franczia szakács és vállalkozó „A legújabb házi czukrászat” című kézikönyve, amelyben tizenhétféle szaloncukrot ír le, így például:
- szalon-ananász czukorkák,
- szaloncréme-bonbonok,
- szalon-marasquin-czukorkák,
- szalon-pisztácz-czukorkák.
Kugler Géza az 1891-ben megjelent „Legújabb nagy házi cukrászat” című könyvében már szintén 17-féle szaloncukorreceptet közölt.
A magyar cukrászdák szaloncukrait annak idején a vevők készletről vásárolhatták vagy meg is rendelhették. A megrendelő határozhatta meg, hogy milyen ízű szaloncukrot, milyen színű szaloncukorpapírba, valamint milyen színű és minőségű (sima vagy préselt mintájú) sztaniolba csomagolva kér. Vagyis nagyon széles skálán mozgott ennek a finom édességnek a kínálata.
A szaloncukor-készítési műveletek közül legtovább a csomagolópapír rojtozása maradt kézi, de később az ún. ricselő gép segítségével ezt is gépesítették. Hajdanvolt híres budapesti és vidéki cukrászdákban az inasok tiszte volt működtetni ezt a gépet.
A titkos receptektől a tömegtermelésig
A legnevesebb cukrászdákban óriási mennyiségű szaloncukrot készítettek. Ennek menete az volt, hogy a formákat átszitált rizslisztbe mártották, ezután öntötték a folyékony, főzött cukormasszát a mélyedésbe. A cukor megdermedése és megszáradása után csomagolták a szaloncukrot a szivárvány minden színében pompázó, csillogó sztaniolpapírba. Később a híres budapesti cukrászdáknak is volt egy-egy titkos szaloncukor receptje.
EMELLETT SOKAN KÉSZÍTETTEK OTTHON, HÁZILAG SZALONCUKROT, AKIK NEM ENGEDHETTÉK MEG MAGUKNAK A DRÁGA ÉDESSÉGET. Az is előfordult, hogy ahol a család kevésbé volt tehetős, gyakran megtartották a cukorka eredeti csomagolását és következő évben a háziasszony ebbe csomagolta a maga által készített édességet.
Az első és a második világháború miatt bekövetkezett elszegényedés idején, valamint az alapanyagok hiánya miatt, a gyári szaloncukor-termelés azután jelentősen lecsökkent.A SZALONCUKOR TÖMEGTERMELÉSE AZ 1950-ES ÉVEKBEN INDULT ÚJRA, AZONBAN EZ IS EGYSÉGESÍTVE, IMMÁR ELVESZTVE SOKFÉLESÉGÉT, ÍGY CSAK NÉHÁNY ÍZBEN LEHETETT KAPNI EZT AZ ÉDESSÉGET.Ettől kezdve csokoládébevonat nélküli rózsaszín, sárga, barna konzum szaloncukrot is gyártottak. Majd a hetvenes években terjedt el a zselés szaloncukor, amely mind a mai napig megtalálható az üzletek polcain.
Csak a fantázia szab határt az ízváltozatoknak
A széles választék csak a piacgazdaság megjelenésével vált ismét jellemzővé.NAPJAINKRA PEDIG HIHETETLEN MÓDON KIBŐVÜLT A KÍNÁLAT, HISZEN SZÁMTALAN CSOKOLÁDÉGYÁR TÖBB MINT 150-FÉLE SZALONCUKROT KÍNÁL, ÉS MEGJELENTEK A KÉZMŰVES SZALONCUKROK IS.Ma már a legkülönbözőbb ízesítésekkel találkozhatunk: joghurtos, trüffelkrémes, epres, ír krémlikőrös, tojáslikőrös, mogyorókrémes, kókuszos, mézeskalácsos, mákos, vagy akár narancsos-fahéjas változatot is tehetünk a karácsonyfára.
Ennek megfelelően az árkategóriák is elég szélesek, az egészen drága különlegességektől kezdve a legolcsóbbakig bőséges a választék, és egyre népszerűbbek a kézműves szaloncukrok is. Manapság már szinte szó szerint csak a fantázia szabhat határt annak, hogy milyen szaloncukrot gyártanak.
A BELFÖLDI ÉDESSÉGPIAC AZ ELŐZŐ ÉVEKBEN 250-260 MILLIÁRD FORINTOS FORGALMAT ÉRT EL, MELYNEK JELENTŐS RÉSZE KÖTŐDÖTT AZ ÉV VÉGI ÜNNEPI IDŐSZAKHOZ.Várhatóan hamarosan kiderül, a decemberi édességköltéseket milyen irányba befolyásolta az idei világjárvány.
szeretemamezogazdasagot.hu / origo.hu
