A környezetterhelés csökkentésének az a legjobb módja, ha eleve kevesebb hulladékot termelünk. Legalább olyan fontos azonban, hogy a már megtermelt hulladékot újrahasznosítsuk, amihez elengedhetetlen lépés a szelektálás. De hulladék és hulladék között különbség van!
Mert ez műanyag… de milyen?
A műanyagokat 99%-ban kőolajszármazékokból állítják elő, mégis óriási a különbség az egyes műanyagfajták között. Mivel a globális műanyagtermelés 40%-át a csomagolások teszik ki, és az otthoni hulladékba is ez kerül legtöbbször, érdemes közelebbről megvizsgálni a kérdést.
A legjobb, ha már vásárláskor megnézed a csomagolás PIC-kódját. Ez egy 1 és 7 közötti, nyilakból formázott háromszög közepébe írt szám, ami minden műanyag csomagoláson megtalálható. Újrahasznosítás szempontjából az 1-es, 2-es és 5-ös számmal ellátott műanyagok vannak a legjobb helyzetben: ezekből pet palackok, poharak, háztartási szerek flakonjai, hordók, játékok, zacskók, vajas, joghurtos poharak, műanyag edények készülnek. Ha megfelelően gyűjtik őket, szinte minden esetben újrahasznosíthatóak – itt kell azonban megjegyeznünk, hogy például a zsíros, olajos műanyag tárolókat az FKF (Fővárosi Közterület-fenntartó) felhívása szerint tilos a szelektív hulladékgyűjtőbe helyezni, mert ezek újrahasznosítása nem megoldott. A 4-es számmal jelölt műanyagokból flakonok, kupakok készülnek, újrafeldolgozhatóak, de a gyakorlatban valamivel ritkábban kelnek új életre.
A 3-as számmal jelölt műanyag a PVC, a 6-ossal jelölt pedig a polisztirol, ezekből többek között fólia, csipesz, vízvezetékcső, gyógyászati segédeszköz, zuhanyfüggöny, hungarocell szigetelés és elviteles ételes doboz készül. Azon túl, hogy rengeteg káros anyagot tartalmaznak, egyáltalán nem újrahasznosíthatóak, hiába műanyagok, nem kerülhetnek a szelektívbe.
A 7-es számmal jelölt kategóriába a vegyes, többféle műanyagból és egyéb összetételű anyagból készült termékeket sorolják.
Újabban egyre jobban terjednek a bioműanyagok vagy a komposztálható műanyagok, ami egyfelől jó hír, másfelől hamis biztonságérzetet kelthet: ezek a műanyagok ugyanis nem kerülhetnek a szelektív hulladékgyűjtő edénybe, ipari komposztálásuk jelenleg itthon nem megoldott.
Mindig azoknak a csomagolóanyagoknak az újrahasznosítása a legegyszerűbb – vagyis a legkevesebb energiát igényli, és így a leggazdaságosabb –, amelyek egyféle anyagból készülnek. A tejes és gyümölcsleves dobozok szintén újrahasznosíthatóak, de feldolgozásuk a kombinált anyaguk miatt kevésbé gazdaságos, mint a homogén csomagolóanyagoké.
Röviden: Ha elkerülhetetlen a műanyag csomagolás vásárlása, keresd az 1-es, 2-es és 5-ös PIC kódot, mert csak ezek dobhatóak a szelektívbe, és győződj meg róla, hogy a műanyagot mindig tisztára mosod, mielőtt a hulladékgyűjtőbe teszed!
Nem mind arany, de értékes a fém
Hogy a fém kibányászása és feldolgozása mekkora terhet jelent a környezetre, talán nem is kell részleteznünk, éppen ezért fontos, hogy a nyersanyagokkal okosan gazdálkodjunk. A leggyakoribb háztartási fémhulladékok, például a konzerves, italos dobozok, de még az alufólia, sőt a kidobásra szánt evőeszköz is mehet a szelektív hulladékgyűjtőbe. A lényeg, hogy tiszta legyen, és a nem fém részeket eltávolítsd róla.
A szelektíven gyűjtött fémet Magyarországon Tatabányán, Ajkán, a Tata melletti Mocsán és a Heves megyei Apcon található kohók dolgozzák fel és alakítják késztermékké, noha például az italos dobozok újrahasznosítására lenne környezetbarátabb megoldás is – a dobozból doboz módszert Angliában például már alkalmazzák.
Az elektromos kisgépek szintén tartalmaznak fém hulladékot, ám ezek nem a kihelyezett szelektívbe valók. Mivel újrahasznosításuk speciálisabb eljárást igényel, a kijelölt hulladéktelepeken, vagy új háztartási gép vásárlásakor az üzletben is leadhatod a korábbi eszközödet.
Mi a helyzet a papírral?
A papírt körülbelül 5-7 alkalommal lehet újrahasznosítani, az alacsonyabb minőségűt – például újságpapír – valamivel kevesebbszer. Az újrahasznosított papírt szabad szemmel is könnyű megismerni, mert kicsit barnásabb a színe, ilyenkor azonban még tökéletesen megfelel például csomagolásra, füzetnek vagy éppenséggel tojástartónak is. Fontos azonban tudni, hogy a műanyag réteggel bevont papírok (például kávéspohár) vagy az étellel, zsírral szennyezett papírok nem hasznosíthatóak újra – azaz hiába készül lebomló anyagból a pizzás doboz, nem kerülhet a szelektívbe.
Az örökéletű(?) üveg
Az üveg újrahasznosítása során nem áll be minőségromlás, vagyis elméletben az üveget a végtelenségig újra lehet hasznosítani, ami azért jó hír, mert elsődleges előállítása komoly légszennyezéssel jár. A befőttes- és italosüvegek szelektíven gyűjthetőek, de a kihelyezett kukába nem dobhatóak be a síküvegek (például ablaküveg és tükör, amelyek csak hulladékudvarokban adhatóak le), a villanykörte, szemüveg, neoncső, hőálló üvegtál, porcelán, kerámia, orvosságos és veszélyes anyagokat tartalmazó üvegek.
A környezeti terhelés szempontjából azonban természetesen az a legjobb, ha az üvegeket nem bezúzzák és új formába öntik, hanem már meglévő állapotukban hasznosítják újra, például úgy, hogy vásárláskor újratöltik őket, vagy a következő évben is ezekben teszünk el lekvárt.
greendex.hu
