A farsang az egyik legvidámabb ünnepünk. Vízkereszttől, azaz január 6-tól a nagyböjt kezdetéig tartó időszakot nevezzük annak. Vidám forgatagok, bálok, karneválok, lakomák, farsangi beöltözős bulik időszaka ez. Hazánk legnépszerűbb és legismertebb farsangi mulatsága a Busójárás.
Számos hiedelem tartozik a farsanghoz és az utána következő tél elűzéséhez, a tavaszváráshoz.
Farsangi hiedelmek
A farsangi mulatozás, hangoskodás, az utcai felvonulások a tél, a gonosz elűzését szolgálták már eleve. Az ünnep végeztével a telet jelképező szalmabábut el is égették, ezt nevezték kiszehajtásnak, kiszejárásnak.
A hajadonok persze ilyenkor is jósoltak, hogy megtudják, ki lesz a férjük és próbálták megbűvölni a lehetséges jelölteket. A hajadonok, a pártában maradók ilyenkor elég sok oltást kaptak, hiszen a február a házasulandók hónapja volt. Számos versike maradt ránk ezek közül. a figyelmeztető sorok közül.
„Hushagyó! Itt maradt az eladó. Akinek van nagy lánya, Hajtsa ki a gulyára.”
„Ij, ju – ju! Vén ju’! Kimaradtam A farsangbu’!”
„Ecce, neki, dáridom,
A farsangot bevártam, e neki, dáridom,
De vőlegényt nem kaptam, Jaj, de hoppon maradtam.
Várok még egy farsangot, Tán majd valakit fogok, S ha vőlegényt nem kapok, Apácának beállok.
Ó, te rozzant kaloda,
Nem való vagy te oda,
Nem való vagy te másra: Fűtőnek a pokolba. /Vágfarkasd/”
De a termést is szerették volna megjósolni, az időjárással együtt a gazdák, földekkel foglalkozók, mire készülhetnek az elkövetkezendő hetekben.
Például január 22, Vince napja, mely egy termésjósló nap volt. Ha ekkor szép volt az idő, akkor szép lesz a szőlő termése, ellenkező esetben rossz bortermés várható szüretkor.
Február 2-án nézik meg mindig, hogyha a medve kijön a barlangjából és enyhe idő van, akkor még hideg várható a továbbiakban. Ha hideg van, akkor hamar felmelegszik, jobb idő lesz hamarosan, a tél várhatólag hamar véget ér.
Február 3-a Balázsolás napja volt. A szőlősgazdák megmetszették a földjük négy sarkában található tőkéket a jó termés reményében. Továbbá arra is számítottak, hogy a termést megvédi a szüretkor a madaraktól. Ha ezen a napon esett az eső, valamikor a nyár folyamán jégeső verte el a termést.
Virágvasárnaphoz kapcsolódik a barkaszentelés a magyar népszokásokban. Virágvasárnap húsvét előtti vasárnapra esik, a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap.
Kifejezetten magyar hagyomány a mohácsi busójárás. Minden évben a böjti időszak kezdete (húshagyó-kedd) előtt hat nappal veszi kezdetét, csütörtökön. A busójárás tulajdonképpen tavaszváró, téltemető népszokás és több napig tart. Kisfarsangra és farsangvasárnapra és téltemetésre van tagolva. A kisfarsang figurái a „busónövendékek”, akik beöltözve, maskarában járják a várost, miközben riogatnak mindenkit, főként a lányokat, fiatalasszonyokat, húzva a haját, lisztet szórnak, botjuk megpaskolják az embereket. A vasárnap kezdődik a felvonulás, a máglyagyújtás, a mulattság, a tényleges ünnep. Hétfőn házról házra járnak a busók, kedden pedig elégetik a telet.
A farsang farkának napján, húshagyó hétfőn tartották az asszonyfarsangot. Ekkor a nők korlátlanul és férfi módra ihatnak, mulatozhatnak, hangoskodhattak.
A farsang elmúltával a tavaszra koncentráltak. Várták a visszatérő vándormadarakat, hogy azok adják hírül a tényleges tavaszt. Magokat tettek ki nekik az udvarra.
Március 18-19-21, Sándor, József, Benedek napja pedig, még a mondás szerint is a tavaszt hozta meg és a meleget.
Mayerné Répási Adrienn
Csatlakozzatok facebook oldalukhoz további érdekes tartalmakért!
Minden, ami vidék!
