A retek kiváló kiegészítője mind a reggelinek mind a vacsorának, de igen keveset tudunk róla. Pedig ez a jelentős vitamin forrásunk igen tekintélyes múlttal rendelkezik.
Egy kis történelem
Már az ókori Kínában és Japánban is nagyon kedvelt gyökérzöldség volt, melyet gyógyszerként, illetve sok étel alapjaként használtak. Ekkor már a Földközi- tenger vidékén is nagyon népszerű volt a retek, valamint az ókori Egyiptomban a hagyma és a fokhagyma mellett a piramisépítő munkások napi étrendjének elengedhetetlen részét képezte. Az ókorban fogyasztott retkek jelentős része a Nyugat-Ázsiában és Európában őshonos vadon termő retekfajták egyike volt, de a hellenisztikus korban a görögök később pedig már a rómaiak is a gyökérzöldség háziasított formáját fogyasztották.
Az ókori Görögországban a retek akkora tiszteletnek örvendett, hogy arany másolatokat készítettek róla, amiket az isteni Apolló számára ajánlottak fel. A középkor viszont már kevesebb népszerűséget tartogatott a retek számára, ugyanis a veszekedés és a viszály szimbólumának tekintették. Így a fogyasztás előtt gyakran megszentelték a zöldséget annak érdekében, hogy kapcsolata megszakadjon a gonosszal.
Angliában a XVI. században érkezett meg a retek, mint gyógynövény, mellyel vesebetegséget, bélbetegséget és bőrproblémákat kezeltek, a későbbiekben pedig ott is elterjedt, mint ízletes zöldségféle. A széles körben való elterjedésének ideje I. Erzsébet uralkodásának idejére tehető, amikor már egy gyakran fogyasztott előételnek számított a retek.
Az Újvilágba a XVII. században érkezett meg, ahova angol telepesek vitték magukkal, viszont egyes források szerint 1629-ben Massachusetts-ben már termesztettek retket. Amerikában a XVIII: században már 10 fajta retket fogyasztottak.
A retek különböző fajtái
A retek külsejét tekintve lehet hengeres, ovális, vagy kerek, bőrének színe pedig lehet fehér, sárga, lila, fekete vagy vörös,azonban a belseje minden esetben fehér színű. A magasabb hőmérsékletű területeken ültetett retek ízét tekintve erőteljesebb és csípősebb, még a hűvösebb körülmények között növekvő gyökér zöldség lágyabb és édesebb aromával rendelkezik. A retek egy könnyen termeszthető, nagyon szapora és viszonylag igénytelen fajtájú zöldség.
Hazánkban a legismertebb fajta a kis vörös retek, azaz a vaj retek vagy hónapos retek, melynek kicsit borsos ízű, ropogós húsa van és leggyakrabban nyersen fogyasztják.
A fehér-más néven jégcsapretek enyhébb ízű, mint piros társa, ezért a gyerekek is jobban kedvelik ezt a fajtát. Létezik egy úgynevezett sörretek, mely ugyanúgy enyhe ízű, s kitűnően használható levesnek vagy főzeléknek a szára, húsa pedig nem csak nyersen, de sütve is remek választás lehet.
A mérete alapján karalábéra emlékeztető télen termő fekete retek húsa csípősebb a jégcsapretekénél, viszont mivel húsában kevesebb a nedvesség így egy jól eltartható fajta.
A retek történetének és különböző fajtáinak megismerése után a következő részben a különböző szervezetre gyakorolt jótékonyhatásait vesszük sorra.
