Vajon mi fán terem az őstermelő? Több évre visszanyúló számos egyeztetést, valamint jelentős előkészítő munkát követően az Országgyűlés 2020. november 30-án elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslatot.
A modernizált családi működési formák a NAK-kisokos nyomán az alábbiak: őstermelő, őstermelők családi gazdasága, családi mezőgazdasági társaság. Őstermelői feltételek: 16. életévét betöltött természetes személy; saját gazdaságában folytatja őstermelői tevékenységét; az őstermelő őstermelői tevékenysége tekintetében nem lehet egyéni vállalkozó; az őstermelői termék értékesítése során az őstermelő nevében eljárhat közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is – írja a feol.hu cikke alapján az agrotrend.hu.
A végezhető őstermelői tevékenységek: mező- és erdőgazdasági tevékenység (a földforgalmi törvény szabályai szerint); termékfeldolgozás (a kistermelői rendeletben megfogalmazott mennyiségi korlátokig); kiegészítő tevékenység (a földforgalmi törvény szabályai szerint).
A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kapcsán a gyakran ismételt kérdésekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatója alapján foglaltuk össze a válaszokat.
A mezőgazdasági őstermelői tevékenység önállóan, mezőgazdasági őstermelőként és őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezhető. Ezenkívül mezőgazdasági, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenység családi mezőgazdasági társaság keretein belül is folytatható.
A termékfeldolgozás teljes egészében őstermelői tevékenységnek és nem kiegészítő tevékenységnek tekintendő, ha a termékfeldolgozás a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségben és saját előállítású alapanyagból történik.
A mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (1 millió 4 ezer 400 forintot). Ha a bevétel ezt meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.
A mezőgazdasági őstermelő a jövedelmét háromféle módszerrel állapíthatja meg (háromféle módszer közül lehet választani): átalányadózás; tételes költségelszámolás; 10 százalékos költséghányad alkalmazása.
A jövedelemszámítás szempontjából 2021. január 1-jétől az őstermelő átalányadózónak minősül, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 20 millió 088 ezer forintot nem haladja meg.
Ha az őstermelő szja-bevallás benyújtására kötelezett, akkor május 20-áig a 20SZJA bevallásban nyilatkozhat arról, hogy 2021-re nem választ átalányadózást. Ha pedig az őstermelőnek nem kell 2020-ra szja-bevallást benyújtani, akkor a bevallási határidőig teheti meg ezt a nyilatkozatot a ’T101 nyomtatványon.
S végül egy, a méhészeti tevékenységre vonatkozó speciális tudnivaló. A mezőgazdasági őstermelő által előállított méhészeti termékek előállításából származó, az éves minimálbér felét, 1 millió 4 ezer 400 forintot meg nem haladó jövedelem adómentes. Az átalányadózó méhészeti tevékenységet folytató őstermelő méhészeti termékekből származó jövedelme minden esetben adómentes. A nem méhészeti termékből származó jövedelem pedig csak az éves minimálbér feléig lehet adómentes.
agrotrend.hu
