Már nem sokáig bírja el a Föld a táplálásunkat, ha így folytatjuk.A túlfogyasztás, a rendszeres kizsákmányolás, a túlhalászat, a túl sok szemét, környezetszennyezés, a kimerülő termőföldek, a helytelen gazdálkodás és az egyre növekvő népesség miatt, hamarosan eljutunk oda, hogy kevés lesz az élelmiszer mindannyiunk számára. Épp ezért fontos megtalálni az alternatív táplálékforrásokat, melyekkel kiválthatjuk a jelenleg még meglévő, de már jócskán megcsappant élelmiszereket.
Alternatív táplálékforrások
A legtöbb embernek nem az éhség rántja össze a gyomrát egy varjúpörkölt, békacomb sült, bogárnyárs hallatán, hanem valami egészen más. De még túl egzotikusnak és nagyon modernnek tűnik az ehető virágok kavalkádja is. És akkor nem beszéltünk még az algatelepekről vagy hasonló ehető zöldekről, vagy bármilyen kukacról vagy bogárról, ételként. Viszont e felé halad a jövő.
Ez a jövő?
Meg kell barátkozni az ötlettel, mert túlélésünk kulcsa lehet ezeknek a fura dolgoknak az étellé tétele, ha nem akarunk hosszútávon éhezni vagy teljesen kiirtani a világon az összes erdőt, fát, az állatokat, hogy helyükre termőföldeket, háziállatokat tegyünk. Márpedig az éhség és a túlélés nagy úr! Az erdők, fák nélkül kihalásra vagyunk ítélve, ugyan úgy, mint megfelelő táplálék nélkül. A vadállatok nélkül pedig meglehetősen szegény életre rendezkedhetünk be.
Nem túl távoli jövő
Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági ügynöksége, hihetetlen módon, emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánította a minap a közönséges lisztbogár lárváját. De nem az egyetlen, ami az alkalmassági vizsgálatra vár már csak. Jelenleg, több mint 15 rovar várja, hogy ehetőnek nyilvánítsák! Köztük van a friss és a szárított tücsök vagy a sáska is. Hamarosan elmondhatjuk, hogy nem csak tücsköt-bogarat összebeszélünk, hanem össze is eszünk?
Vagy a múltat vegyük példának inkább?
De járható út az is, amit még a nagyszüleink elei csináltak. Nem csak krumpli, zöldség volt a kertjükben élelmiszerként, hanem számtalan ehető növényt, gyökeret, bogyókat is szedtek a természetben. Ezzel egészítették ki a hagyományos ételeiket. Nem a boltban vásárolható húst ették, hiszen nem nagyon volt akkoriban még, hanem megtermeltek mindent maguk, kitenyésztették az evésre szánt állataikat, de olykor vad is került a tányérjukra. Nem ettek minden nap húst és nem csak búzából készült a lisztjük a kenyérhez, hanem rengeteg féle magot felhasználtak, mint a rozs, az árpa, tökmag, kukorica, lenmag, a lisztkészítéshez…
Első olvasatra ijesztően hangzik az egész, pedig számtalan kutatás, próbálkozás van a témában, hogy alternatív táplálékforrásokat találjunk a meglévők pótlására, kiegészítéséhez. Ma már sok országban természetes dolog ezek az ételek bevezetése. Mi még gyerekcipőben járunk az elfogadásukkal, még a kóstolás ötletének felmerülése is hajmeresztőnek tűnik. Vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy Magyarországon is megjelenjenek a különböző lisztek, ehető növények, illetve a polcokon ne csak csirke, marha, disznóhúsok sorakozzanak, hanem varjú, béka, kígyó és egyéb, izgalmasabb állaggal, ízzel, kinézettel rendelkező húsok is?
Vajon tényleg ez a jövő? Ezeké az alternatív táplálékforrásoké vagy a felelős népességszabályozásé, környezetvédelemé, gazdálkodásé inkább? Esetleg szintetikus élelmiszerek lesznek? Majd kiderül!
Addig is mi volt a legfurább dolog, amit te is megkóstoltál? Ízlett vagy soha többet?