Egy látványos kórokozóról lesz most szó, amit szinte mindenki látott már, akinek van a kertjében körtefa.
Heteroecikus gomba, köztes gazdája a körte, főgazdái pedig a Juniperus fajok. Jelentősége a kórokozónak éppen ezért értékelődöt fel az elmúlt években-évtizedekben, mert egyre több kiskertben kerültek telepítésre ezek a bizonyos Juniperus fajok. Hiányos fejlődésmenetű, rozsdagomba, mert uredo alakja nincsen.
Fotó: Komáromi Kornél
A körtefajták a betegségre fogékonyak, köztük fogékonyságbeli különbség nincsen. Míg ezzel ellentétben a Juniperus fajok esetében lényeges különbségek vannak a fogékonyság tekintetében. A vadon előforduló közönséges boróka, és a hegyvidékek törpe borókája nem gazdanövényei a kórokozónak.
Fotó: Komáromi Kornél
A fertőzés hatására a körte levelén, ritkán hajtásán, és gyümölcsén, továbbá a Juniperus fajok hajtásán és vesszőjén láthatóak a tünetek. A körte levelek színén apró, 5-10 mm átmérőjű ovális alakú kezdetben halványzöld, majd sárga, később pedig narancsvörös sárga udvarú foltok figyelhetőek meg. A folt közepe fokozatosan sötétbarna lesz a szabad szemmel is jól elkülöníthető apró pontszerű spermogóniumoktól. A levelek fonákán nagyon apró, szabad szemmel alig észrevehető 1-2 mm-es kiemelkedő világosbarna exogén sztrómák fejlődnek, amelyekbe orsó alakú, sárgásfehér, ecídiumok vannak beágyazva. Az ecídium megjelenését a levélnyélen, a hajtáson továbbá a termésen megvastagodás követ. A Juniperus fajok esetében a fertőzés hatására orsó alakú megvastagodások keletkeznek, a hajtáson és a vesszőn. Ennek következtében a kéreg repedezik, szárad, végül pedig az ágak elszáradnak. A megvastagodott részeken rövid, narancssárga teleutocsapok fejlődnek.
Fotó: Komáromi Kornél
A rozsdagomba fajok jelentős része teleutotelep formájában telel, itt ebben az esetben a kórokozó a fertőzött Juniperus (boróka fajok) vesszőkön telel át micélium formájában. Tavasszal a számára megfelelő környezeti feltételek hatására teleutocsapokat fejleszt, a teleutocsapok nedvesség hatására fellazulnak, ennek következményeként a teleutospórák bazídiumot, majd bazídiospórát fejlesztenek, ezzel kifejlesztve a tömegszaporodáshoz szükséges spóra alakot. A bazídiospóra légmozgással kerülnek a körte levelére, ennek időpontja április-május hónapra tehető. A körtén a bazídiospórákból spermogóniumok képződnek, majd az ecídiumok. Az ecídiumok szintén légmozgással visszakerülnek a fő gazdanövényre, a boróka fajokra, ahol megfertőzik a növényt.
Fotó: Komáromi Kornél
A kórokozó ellen való védekezés alapja a fő gazdanövény fogékonyságának helyes megítélése, a kórokozóra nem fogékony borókafajták telepítése a kertekbe. Amennyiben oly mértékű évről évre a fertőzöttség, hogy más módon nem lehet védekezni, akkor a kémiai védekezést a sziromhullást követően kell elkezdeni, és egészen május végéig folytatni kell. Ha a körte ventúriás varasodása ellen védekezünk, akkor a rozsda betegség ellen nem szükséges külön védekezést beiktatni.
Komáromi Kornél
