A klímaváltozás következtében várhatóan 20 százalékkal lesznek kisebbek a gabonafélék hozamai 2100-ra miközben a népesség 11 milliárd főre bővül. A globális kihívás alól Magyarország sem lesz kivétel. Komoly mennyiségi és minőségi veszteségeket okoz a gabona nem megfelelő tárolása, amit némi fejlesztéssel és korszerűsítéssel el lehetne kerülni.
A K&H Agrár Klubon, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumán a szakértők elmondták, hogyan lehetne 1 százalék alá csökkenteni a selejtes áru arányát. A tárolás sikerességében is teret nyer a digitalizáció – írja a storeinsider.hu.
A Swiss Re csoport áprilisban megjelent tanulmánya szerint akár 14 százalékkal is kevesebb lehet a világ GDP-je 2050-re, ha nem tartjuk be a párizsi klímaegyezményben vállaltakat. Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságban is nagy gondokat okoz: bár az egyes előrejelzések közt vannak különbségek, nagyjából 20 százalékkal lesznek kisebbek a gabonafélék hozamai 2100-ra – a várhatóan 11 milliárd fős népesség mellett.
A kutatások nagy része arról szól, hogyan lehetne növelni a termelést, pedig nem csak a hozamok felől lehet megközelíteni a kérdést. A nem megfelelő tárolás akár a termés 60 százalékát tönkre teheti, így globálisan évente a termés 10-20 százaléka megy kárba, nagyjából négymilliárd dollár értékben. Európában nagyjából 5 százalékra tehető az aratás utáni veszteségek aránya.
Nem csak a termény mennyisége csökkenhet a nem megfelelő körülmények között, hanem a minőségéből is veszíthet. Sőt, ez utóbbi esetben a veszteségek sokkal súlyosabbak is lehetnek. Ha például a fuzárium gomba elszaporodik a gabonában, az teljes mértékben alkalmatlanná válik a fogyasztásra. De már az is jelentős pénzügyi veszteségeket okozhat, ha az étkezésre szánt gabonát minőségromlás miatt csak takarmányként lehet eladni.
„A hazai tárolók nagy része több évtizeddel ezelőtt épült, és azóta sem felújítás, sem korszerűsítés nem történt. Holott, ezeknek a fejlesztésével igen jelentős eredményeket érhetnénk el, viszonylag kis ráfordítással” – magyarázta Tresó István, a K&H Csoport agrár üzletágának vezetője. Erre a célra akár állami forrásokat is felhasználhatnak a gazdák. Május végén jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy jövőre 951 milliárd forint jut majd többek közt technológiai fejlesztésekre a mezőgazdaságban, ami majdnem 40 milliárddal több, mint idén.
A cikk hasonló érdekességek mellett megtalálható az agrotrend.hu oldalon is!
szeretemamezogazdasagot.hu / storeinsider.hu
