Hazánkban számos állatfaj megtalálható, kedvező klímánk miatt. Viszont hüllőkben és azon belül kígyófajtákban nem bővelkedünk, ami valljuk be, sokak szerint nem is akkora baj. Siklófélék találhatóak nálunk és veszélyes, mérgező fajtából pedig kétféle viperafaj.
Siklóink
Hazai siklóféléink az erdei sikló (Elaphe longissima), haragos sikló (Coluber caspius), kockás sikló (Natrix tessellata), rézsikló (Coronella austriaca) és a vízisikló (Natrix natrix). A siklók védett állatok, természetvédelmi értékük 25 000 Ft- 50 000 Ft között mozog, kivéve a haragos siklót, annak értéke 500 000 Ft. Ráadásul bármilyen félelmetesek is, a siklók teljesen ártalmatlanok az emberre nézve. Nincs mérgük, bár haraphatnak ettől függetlenül, ha sarokba szorítják, piszkálják őket. Nem nőnek meg elképesztő méretekre sem, mint az anakonda és társai, így nincs félnivalónk tőlük.
A napsütötte domb- és hegyvidéki erdőségekben szeretnek leginkább, de gyakori vendégek a vidéki lakott területeken is. Táplálékukat főleg rágcsálók, egerek, cickányok, madarak, azok tojásaik és fiókáik teszik ki.
Viperáink
Viperafélék (Viperidae) közül pedig a keresztes vipera (Vipera berus) és a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) él meg nálunk. Magyarországon fokozottan védett mindkét faj, a rákosi vipera, a természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. A keresztes vipera szintén fokozottan védett, természetvédelmi érték pedig 250 000 Ft.
Keresztes vipera
Keresztes vipera feje háromszögletű. Bőrének színezete változatos, lehet szürkés, barnás, vöröses vagy egyszínű fekete is. Hátán barna, cikcakkos sáv fut, amit az oldalán hasonló színű foltsor kísér. A tarkón jellegzetes X vagy Y alakú mintázat látható, azaz egy kereszt, amiről a nevét is kaphatta korábban.
A nedvesebb síkvidéki erdőségekben él meg szívesen a keresztes vipera. Rejtőzködő életet él, alig találkozni vele, mert ha veszélyben érzi magát, akkor villámgyorsan eliszkol. Csak legvégső esetben támad, akkor is sokszor álharapással, mérget nem fecskendez bele a támadóba, csak ha a figyelmeztető támadás után sem hagyják békén. A keresztes vipera mérgének viszonylag alacsony a toxicitása, ritkán okoz nagyobb bajt. De azért forduljunk azonnal az orvoshoz, ha mégis megmart!
Ha mégis megmar, ezt érezheted: azonnali, erős fájdalom, amely órákon belül elterjed gyengeséget és gyulladást okozva, percek múltán jelentkező bizsergő érzés, duzzadás, ritkán vérhólyagok, sebek, melyek 24 órán belül az egész megduzzadó végtagot beboríthatják, rendkívül ritkán nekrózis, anafilaxia esetén hányinger, hányás, inkontinencia, kólika, hasmenés, izzadság, láz, tudatvesztés, sokk, angiödéma az arcon, az ajkakon, nyelven és torokban,gyakoribb szívverés.
Rákosi vipera
A rákosi vipera hazánkban elsősorban a nedves réteken, lápokon, legelőkön, gyepes élőhelyeken található meg leginkább. Alapszíne szürkés vagy sárgásbarna, hátán jellegzetes rajzolatú, sötétbarna cikcakk mintázat fut végig, amit az oldalán hasonló színű foltok kísérnek. A hasát szürke és piszkosfehér foltok tarkítják.
Táplálkozását tekintve ízeltlábúakat, sáskákat, tücsköket, kisemlősöket, egereket, pockokat, gyíkokat, madárfiókákat, tojásokat kedveli eleségként. Rendkívül félénk, rejtőzködő egyed. Marása rendkívül ritka! A mérge hatása gyenge, egy méh csípésének felel meg, egy erős szervezetű ember esetén, ezért ellenszéruma sincs. Gyengébb rosszullétet, kiütést, vérzést, viszketést, helyi duzzanatot, okozhat. Halálos vagy súlyos marás nem ismeretes, ám az esetleges allergiás reakciók miatt érdemes orvoshoz fordulni azonnal, melyet kezelnek.
Szerencsére marásuk ritkán halálos. Hazánkban utoljára 2001-ben fordult elő tragikus végkimenetelű kígyómarás. És az utóbbi 60 évben összesen kettő halálos marásról van tudomásunk. Szóval inkább elkerülnek minket, mint hogy megtámadjanak. Védett fajok így a siklókat és a viperákat se bántsuk, ha találkozunk velük.
