Hatalmas krízist robbantott ki az európai műtrágyapiacon, hogy az idén elszabadultak az iparág fő költségtényezőjének számító gázárak. A bizonytalanság miatt sorra állnak le a gyárak, ami műtrágyahiányhoz, végső soron pedig élelmiszer-dráguláshoz vezethet.
A gázárak elszabadulásában elsősorban a szokásosnál alacsonyabb készletek, a visszaeső orosz szállítások, a hidegebb időjárás hatásai és az ellátási láncok zavarai játszottak szerepet – írta az Infostart cikke alapján az agrotrend.hu. Az elmúlt évi mélyponton a gáz 3 euróba került megawattóránként, idén ősszel viszont az árak már átlépték a 100 eurós történelmi mértéket, sőt időszakonként még ennél is magasabbra szöktek – írja a Novekedes.hu, emlékezetve, hogy a gázár a mezőgazdaságban legnagyobb mennyiségben felhasznált nitrogénműtrágyák előállítási költségének 75-80 százalékát is kiteheti, vagyis döntő jelentőségű a gyártás folyamatában.
Az elképesztő árváltozások és áringadozások miatt az európai gyártók sorra jelentették be, hogy leállnak a műtrágyatermeléssel. Iparági becslések szerint eddig a termelésből Európában 500-800 ezer tonna nitrogéntípusú műtrágya eshetett ki, és e mennyiség tovább növekedhet, ha a gyárak tartósabban is korlátozzák működésüket. Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, a termelés ideiglenes leállítását helyezte kilátásba nemrégiben, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, bár a cég mági ilyen bejelentést nem tett. Bige László ugyanakkor jelezte, a gázkrízis miatt jelentősen drágítania kell az előállított műtrágyákat.
Az október elején-közepén sokként érte a hazai gazdálkodókat, hogy a Nitrogénművek Zrt. 200 ezer forint körüli tonnánkénti árakon értékesített egyes műtrágyakészleteket – teszi hozzá a lap, kiemelve, horribilis összeg ez ahhoz képest, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi év azonos időszakában az úgynevezett mészammon-salétrom típusú nitrogénműtrágyák – ahová a Nitrogénművek Zrt., 27 százalékos nitrogéntartalmú pétisója is tartozik – átlagosan 53 ezer forintba kerültek.
Tehát egy év alatt csaknem négyszeres áremelkedés következett be.
A további ipari gázfelhasználást az is nehezítheti, hogy egyes előrejelzések szerint az idei tél az utóbbi időben megszokottnál hidegebb lehet, így az európai lakossági gázfogyasztás is növekedhet, ez pedig a keresletbővülés révén a földgáznál újabb áremelő hatást fejthet ki. Ezért ma az valószínűsíthető, hogy a jövő nyárig magas műtrágyaárakra kell berendezkedniük a hazai gazdálkodóknak, és az is feltételezhető, hogy a Nitrogénművek a kialakult piaci körülmények miatt az idén nem hirdeti meg év végi „black friday” akcióját.
Az igazán rossz hír
A Novekedes.hu mások mellett arra is fölhívja a figyelmet: a műtrágyapiaci krízis és bizonytalanság mezőgazdasági szempontból azért veszélyes, mert műtrágyák nélkül ma nem lehet hatékonyan termelni. Más oldalról nézve viszont a gazdálkodók csapdahelyzetbe kerülnek, mert ha beszerzik és kijuttatják az agrotechnológiai szempontból szükséges műtrágyákat, termelési költségeik jelentősen nőnek, és ezek veszélybe sodorhatják a gazdálkodás jövedelmezőségét a nagyobb termés ellenére is
Az igazán rossz hírt azonban mindenki számára azt jelentheti, hogy bármelyik verzió valósul is meg, a mezőgazdasági és élelmiszeripari végtermékek áremelkedését vonhatja maga után. Ha a jövő évi termésátlagok kisebbek lesznek, az árukínálat csökkenhet jelentősen, ha viszont a termelői költségek növekednek, ez lehet árfelhajtó tényező a világpiacon.
A nagyobb terményárak a takarmányok további drágulásával az állati termékeknél is áremelkedést okozhatnak, így a mostani energia- és műtrágyaválság az egész élelmiszerszektoron végig gyűrűzhet, kedvezőtlen hatásait pedig végső soron a fogyasztóknak kell majd elszenvedniük.
agrotrend.hu / Infostart
