A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban friss áruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám eléggé igényes, termesztéséhez speciális követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj – írja a nak.hu. Ezért az ország csupán néhány táján lehetséges nagymértékű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. 1970-es években telepítettek összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvényt, ezek mára már szinte teljesen kipusztultak, sajnos jelentősebb méretű üzemi ültetvények nincsenek hazánkban. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják – írja a Békés megyei hírportál.
A NAK közleményéből kiderült, hogy az országos éves termésmennyiség jellemzően 200-500 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.
A SAPS-adatok alapján az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe mindössze 249 hektár, amelyek elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyékben helyezkednek el. A szelídgesztenyét termeszteni nem egyszerű és kockázatos, hiszen az utóbbi másfél évtizedben egy felerősödött gombás betegség, a kéregelhalás tizedeli a fákat. Emellett a betegség mellett néhány éve megjelent a szelídgesztenye gubacsdarázs, amely szintén komoly károkat képes okozni. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a szelídgesztenye gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.
Miért fogyasszunk gesztenyét?
- Antioxidáns hatású, „sejtvédő” E-vitaminban bármelyik gyümölcsnél gazdagabb, és a belőle készített hagyományos gesztenyemassza, -püré is számottevő mennyiséget tartalmaz.
- Magas az úgynevezett vízben oldódó vitaminok közül a B1-vitamin, a B2-vitamin, és a B6-vitamin mennyisége is.
- Kevésbé ismert, hogy a C-vitamin tartalom is jelentős a gesztenyében,ez természetesen magas hőkezelés esetén csökken.
- 100 grammban 20 milligramm nátriumot, 553 milligramm káliumot, 94,6 milligramm kalciumot és 90 milligramm foszfort, 0,2 milligramm rezet, 1,2 milligramm vasat, 48 milligramm magnéziumot tartalmaz.
- Kis mennyiségben tartalmaz zsiradékot a gesztenye, koleszterint pedig egyáltalán nem.
- Az úgynevezett élelmirost hányada jelentős. Ezek a táplálékban lévő emészthetetlen poliszaharidok, melyek az emésztő enzimek hatásával szemben ellenállóak. A vastagbél baktériumai részlegesen bontják ugyan a rostokat, de ezek a poliszaharidok gyakorlatilag alig hasznosulnak. Élettani hatásuk szerteágazó:a vízben oldhatatlan (pl. cellulóz) összetevők többek között csökkentik az éhségérzetet, elősegítik a jó bélműködést. A rostfogyasztás segít a túlzott inzulintermelés visszaszorításában is.
- Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket.
Gesztenyét egyébként számos formában megtaláljuk a boltokban, ezért nem feltétlenül kell téli csemegeként számon tartanunk. A mélyhűtött áruk között az egész pucolt, a natúr püré, de lehet már natúr főtt gesztenyét kapni védőgázas csomagolásban is, és sütéshez, búzaliszt helyett, már őrölt, azaz gesztenyeliszt formában is hozzájuthatunk, ehhez a fantasztikus gyümölcshöz. Számos húsos étel töltelékeként, vagy köretként is megállja a helyét.
A cikk hasonló érdekességek mellet megtalálható az agrotrend.hu oldalon is!
szeretemamezogazdasagot.hu / beol.hu
