A fehér here a füvesített területek egyik legmakacsabb gyomnövénye. Itt különböző módszereket mutatunk be a lóhere eltávolítására a zöld fűtakaróból.
Ha a lóhere elterjed a kerti fűben, a hobbikertészek nem nagyon örülnek. Főleg a kisgyermekes szülők szeretnének megszabadulni ezektől a növényektől, mert a nektárban gazdag fehér virágok sok méhet és poszméhet vonzanak. Amikor a gyerekek mezítláb rohangálnak a kertben, az gyakran fájdalmas rovarcsípéssel végződik.
A fehér here (Trifolium repens) a füvesített területek leggyakoribb gyomnövénye. A növények alacsony, tömör növésükkel tökéletesen alkalmazkodtak a kerti fűben való élethez, mert olyan kicsik maradnak, hogy a fűnyíró kései alig érik el a kis növényeket. Ha pedig egy kis területet elfoglaltak a gyep hiányos részein, akkor aligha lehet megállítani a terjedését: a lóhere rövid indákkal szaporodik, és széles leveleivel előbb-utóbb kiszorítja a fényigényes pázsitfüveket. Nagy előnye, hogy a gyökerük körül élő, nitrogént megkötő baktériumokkal való szimbiózisnak köszönhetően megtermeli magának a szükséges nitrogént. Ha a pázsitfűféléket rendszeres trágyázással nem látják el hasonló mértékben tápanyaggal, akkor nem bírják a versenyt.
Hogyan távolítható el a lóhere a kerti fűből?
- Ne alkalmazzunk vegyszeres gyomirtást!
- Ha lehetséges, egyáltalán ne irtsuk ki a lóherét. Értékes méhlegelő.
- A lóherével borított foltokhoz használjunk kézi gyepszellőztetőt. Ezután vessünk rá friss pázsitmagot, és vékonyan takarjuk be pázsit földdel.
- Távolítsuk el a lóherét ásóval, töltsük fel a lyukakat termőfölddel, és vessünk rá új fűmagot.
- Fedjük le a lóherével borított, nagyobb területeket két-három hónapig fekete fóliával. Ezután alaposan szellőztessük meg a területet, és vessük be fűmaggal.
Hogyan előzhető meg a lóhere terjedése a füvesített területeken?
A pázsit szakszerű telepítésével és ápolásával megakadályozhatjuk, hogy a lóhere megtelepedjen a fűben. A vetéshez jó minőségű fűmagkeveréket érdemes választani. Csak a speciálisan nemesített pázsitfüvek, amelyek például a neves gyártók pázsitkeverékeiben is megtalálhatók, alkotnak olyan zárt fűfelületet, ahol a lóherének alig van esélye megtelepedni. Az olcsó keverékek gyakran tartalmaznak gazdaságos takarmányfűféléket, amelyeknél azonban a sűrű állományképzés helyett a gyors biomassza növekedés a cél. Az ilyen területeken sok nyesedék keletkezik, emellett néhány év elteltével gyakran elszaporodik benne a lóhere vagy a fűfélék legkülönbözőbb egyéb gyomnövényei. További kritikus tényező a talaj állapota. Különösen az agyagos, rossz vízáteresztő képességű talajokon lehet a pázsitfű gyakran hátrányos helyzetben. Nem birkózik meg olyan jól a talaj tömörödésével, mint a fehér here és más gyomok. Ilyenkor érdemes a fűmag elvetése előtt alaposan fellazítani a talajt, és sok homokot, humuszt bedolgozni a talajba.
Ha jó minőségű fűkeveréket használtunk és a talajt optimálisan előkészítettük, akkor a rendszeres fűnyírás és műtrágyázás fontos a gyep gondozása során. Száraz időszakban kezdjük el időben öntözni a pázsitot. Ha a fű nyáron egyszer már teljesen kiégett, akkor a lóherével és más gyomokkal szemben gyakran nincsen sok esélye.
Távolítsuk el a kis lóhere foltokat a fűből
Ha a lóhere a nem megfelelő gyepápolás miatt kis foltokban megtelepedett a zöld gyepszőnyegben, akkor gyepszellőztetővel jól eltávolítható. A lóhere foltokat hosszában és keresztben kézi gyepszellőztetővel mélyen átdolgozzuk, amivel a lóhere minél több indája eltávolítható. Ha nincsen gyepszellőztetőnk, akkor egy erősebb vasgereblye is megteszi.
A fehér here sekély kiszúrása a gyepből munkaigényesebb, de alaposabb. Ehhez először ásóval távolítsuk el a lóhere foltokat, a kiásott „gyeptéglát” gyökerekkel együtt sekélyen vágjuk el. A lóherés földcsomókat a komposztba dobhatjuk. A gyomok eltávolítása után töltsük fel a keletkező mélyedéseket közönséges termőfölddel, és a földet óvatosan tömörítsük a lábunkkal.
Mindkét esetben vessük be a kopasz területeket friss fűmaggal. Ezután 0,5-1 centiméter magasságban takarjuk be őket humuszban gazdag gyepfölddel vagy általános virágfölddel, és tartsuk egyenletesen nedvesen. Amikor az új fű kikelt, trágyázzuk meg a teljes gyepterületet. Ennek a módszernek az ideális időszaka a kora ősz. A föld még meleg és nedves, de a lóhere nem növekszik intenzíven. Alternatív megoldásként ezt a módszert tavasszal, április közepétől is alkalmazhatjuk a gyomok elleni küzdelemben a füvesített területeken.
Fedjük le a lóherét fekete fóliával
A lóhere eltávolításának kényelmes, de hosszadalmasabb módja a pázsit megfelelő területeinek letakarása. A legjobb, ha fekete mulcsfóliát használunk, és a széleit lefogatjuk, hogy a szél ne tudjon alákapni. Körülbelül két-három hónapig tart, amíg a növények a fény hiánya miatt elpusztulnak. Ennél hosszabb ideig semmi esetre se takarjuk le a gyepet, mert így a talajban található élőlények is oxigénhiányban szenvednek. A fólia eltávolítása után a talajt még egyszer érdemes megszellőztetni vagy megkapálni, elegyengetni, majd friss vetőmaggal bevetni.
Kerüljük a vegyszeres gyomirtást
Vannak olyan kertben használható szelektív gyomirtó szerek, amelyek csak a füvesített területek gyomnövényeit irtják, és nincsenek hatással a fűre. Ökológiai okokból azonban nem javasoljuk az ilyen vegyszerek használatát. Ráadásul, ha nem szüntetjük meg a lóhere növekedésének okait, akkor ez pusztán látványmegoldás. A készítmények a rizómás kétszikű növények, például a fehér here ellen nem is hatnak jól. Mivel a leveleken keresztül szívódnak fel, meleg és száraz időszak szükséges a szer kijuttatása során és után. Ha száraz időszakban alkalmazunk a füves területen gyomirtó szereket, akkor érdemes néhány órával előtte jól megöntözni a gyepet.
Szükséges egyáltalán védekezni a lóherével szemben a füvesített területeken?
Ha nincsenek kisgyerekek, akik rendszeresen játszanak a kertben, akkor érdemes egyszerűen hagyni, hogy a lóhere nőjön a fűben. Sok hobbikertész nem tulajdonít nagy jelentőséget az ápolt pázsitnak. Éppen ellenkezőleg: örülnek, ha idővel alacsony virágszőnyeggé változik. Ökológiai szempontból ennek a változatnak csak előnyei vannak: a fűben lévő virágok számos rovart vonzanak, és a személyes ízléstől függően vizuálisan is látványosabbá tehetik a kertet.
A pázsittól a virágszőnyegig egyszerű az út, és sok ápolástól megkíméli az embert: ne trágyázzuk és szellőztessük rendszeresen a gyepet, és hagyjuk, hogy a természet végezze a dolgát. A fűnyírást is csökkenthetjük: minél ritkábban és intenzívebben nyírjuk a füvet, annál nagyobb foltok keletkeznek a füves területen. Ezekben a talaj típusától függően fehér lóhere, százszorszép, veronika, indás infű és egyéb virágos növények telepednek meg. A legfajgazdagabb virágszőnyegek egyébként homokos, meglehetősen tápanyagszegény talajon nőnek.
Pázsit helyett törpe lóhere
A lóhere előnye a pázsitot alkotó fajokkal szemben az, hogy száraz körülmények között is sokáig zöld marad, és kevés tápanyagot igényel. A leleményes dán vetőmagnemesítők ezért a helyi fehér heréből Microclover néven kifejlesztettek egy kis levelű, steril fajtát, amit hagyományos fűmagokkal keverve vetnek. Az eredmény: élénkzöld, taposást bíró pázsit, amelyet ritkán kell nyírni, és alig van szüksége trágyázásra vagy öntözésre.
TulipGarden Cafe / Mein Schöner Garten
