A méz világpiaci ára évek óta a mélyponton van. Nem véletlenül kritizálják a méhészek jogosan az európai piacot, ugyanis a valódi termelői méz helyett silány minőségű, laboratóriumi körülmények között létrehozott mézzel kell versenyezniük. Ez szerintük nem csak a méhészek felé etikátlan, hanem a vásárlók felé is, hiszen rossz üzenete van annak, hogy egy édesítőszert árulnak méz helyett.
.jpg)
Fotó: KaposvárMost.hu
Mészáros János, a Zselic Méhész Egyesület elnöke azt mondja, hogy nem helytálló még a mézhelyettesítő megnevezés sem, hiszen mindenki tudja ezekről, hogy nem nevezhetők méznek. Ezért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület antidömping eljárást kezdeményezett, amelyben figyelmeztetnek: elképzelhetetlen, hogy Kína annyi mézet termel, mint amennyit behoz Európába. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy nincs annyi méhész és méhcsalád Kínában, akik ezt a mennyiséget megtermelik.
Szűkebb környezetükben szerencsére jó hírekről is be tud számolni az egyesület elnöke. Mint mondja, közepes évet zártak a somogyi méhészek, akik szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen sok megyével ellentétben idén elegendő repcét vetettek a gazdák. Az aszály miatt azonban ősszel visszaesett a lelkesedés, így jövőre csak kevesebb helyen virágzik majd. A kilátások ilyen szempontból rosszak, de a megye két másik erőssége az akác és a hárs jól mézelt, amiből végül sokat sikerült raktározni. A hárs amúgy rapszodikusan virágzó növény, ezért most kétszer jobban örültek a gazdálkodók a termésnek.
-A méhek teleltetése azonban komoly kihívás elé állította a méhészeket. A telelést már elkezdjük júliusban, ugyanis amikor a napraforgó virágzás befejeződik, a méhészek és a méhek már a télben gondolkodnak. Ebből a szempontból a természet nagyon elbánt velünk, mert az aszály és a kánikula miatt a méhek nagyon kevés virágport tudtak behordani, mert nem virágzott semmi, sőt nem volt víz és csapadék sem. A méhek nem csak mézen telelnek, hanem virágporon is, tehát nekik is szükségük van fehérjére és szénhidrátra. Az energia a mézből van, viszont a fehérjét a virágporból nyerik, ezért egyensúlyra van szükség a kettő között, különben a méhcsaládok nem fejlődnek –összegezte Mészáros János.
Nagyon kevés virágport tudtak tehát behordani a méhek és arra is kevés példa akadt, hogy a telelésre a méhészeknek kellett virágpor pótlókat adagolni a családoknak. A méz feletetésével végül nem volt probléma.
A virágméz felvásárlási ára továbbra is alacsony: a 600 forint majdnem megegyezik egy kilogramm cukor árával – ami 400 forint körül mozog -, de a megfelelő teleltetés eléréséért jóval több cukrot kell a méhekkel etetni, mint mézet. Ezért nagyon sok méhész az utolsó tételeket nem pörgette ki, hanem a méheknek hagyta. Vagyis azon a napraforgó mézen telelnek át, amit a méhészek a kaptárban hagytak. Ez a veszteség minimalizálása is volt.
Nem csak Mészáros János, hanem az egész szakma azt kéri a vásárlóktól, legyenek tudatosak és keressék az igazi hazai termelői mézet.
Ide kapcsolódik az alábbi hír is:
Mindenki fogyasszon hazai hársmézet
Elindult a mézfogyasztást népszerűsítő idei kampány, amelynek középpontjában a hársméz áll. A kampányt beharangozó keddi budapesti sajtótájékoztatón az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta: a kiváló minőségű hazai mézből mintegy 10 ezer tonna fogy el Magyarországon.
Az Európában megtermelt méz az európai fogyasztás mintegy 60 százalékára elegendő, korábban ez a hiány jó hátszelet adott a magyar méztermelésnek. Az elmúlt években ugyanakkor megerősödtek az Európai Unión kívülről érkező olcsó mézek, mézhamisítványok, amelyek jelentős károkat okoznak a minőségi mézet előállító magyar méhészeti ágazatnak.
A fogyasztók tehetik a legtöbbet!
Feldman Zsolt államtitkár szerint különösen fontos a magyar méz fogyasztásának növelése, ezt támogatja a most induló kampány is. Nagyon sok múlik a fogyasztókon, azon, hogy közvetlenül termelői mézet vásárolnak, illetve az élelmiszerüzletekben a 100 százalékban hazai termelésből származó mézet választják. A fogyasztók tudnak a legtöbbet tenni egyrészt a saját egészségükért, másrészt a magyar méhészetért és annak jövőjéért.
A kormányzat a saját eszközeivel tesz lépéseket. Évekig tartott, de elérték, hogy egyértelmű legyen a különböző országokból származó mézkeverékek jelölése az Európai Unióban.
Idén a hársméz van fókuszban
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta: 2018 óta szerveznek mézfogyasztást ösztönző kampányokat. Jelezte, hogy a 10 ezer tonna hazai fogyasztásból mintegy 6 ezer direkt termelői értékesítés során fogy el. A november-decemberi időszakban a hársméz előnyeit népszerűsítik, ami közvetlenül a termelőktől vásárolható, a kereskedelmi láncoknál nincs.
A kampány során szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a termelői mézek különböző ízvilággal és egészségre gyakorolt hatással rendelkeznek, így érdemes a különlegesebb fajtákat is megismerni. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke ismertette: az idei kampánnyal főként a hársmézre fókuszálnak, ez Magyarországon a fajtamézek között az egyetlen olyan, amely őshonos növényről, az ezüstlevelű hársfáról származik.
Az Agrármarketing Centrum tájékoztatása szerint 2024-ben Magyarországon 20 ezer méhész foglalkozik méztermeléssel, a méhcsaládok száma 1,2 millió. A méhsűrűség négyzetkilométerenként 13 méhcsalád Magyarországon, ez a legmagasabb a világon. A megtermelt méz mennyisége évente 25 ezer tonna, Magyarországon évente 10 ezer tonna fogy el.
Tulipgardencafe.hu/ Novenyvedoszer.hu
