KezdőlapÉrdekességekKivi – A szőrös gyümölcs, ami erősíti az immunrendszert

Kivi – A szőrös gyümölcs, ami erősíti az immunrendszert

A kívül barna, belül zöld húsú kivinek számos jótékony hatása van. Íme a téli hónapok egyik legtöbb vitamint tartalmazó gyümölcse. 

Kivi, az immunerősítő!

A kivigyümölcs sok tápanyagot, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaz. Számos jótékony hatása van, a téli hónapokban igazi immunerősítő lehet szervezetünk számára.

Forrás: pixabay.com
  • A kis méretű gyümölcsben a létfontosságú tápanyagok – az E-vitamin, a réz, a K-vitamin, a kolin, a magnézium és a foszfor is – nagy mennyiségben fellelhető.
  • A gyümölcsök között a kivi az egyik legjobb C-vitamin-forrás.
  • A bőr támasztórendszere a kollagén, melynek egyik legfontosabb tápanyaga a C-vitamin, amely antioxidánsként működik a szervezetünkben, és megakadályozza a napfény, a légszennyezés és a füst okozta károsodás kialakulását, kisimítja a ráncokat, és javítja a bőr általános textúráját is.
  • A kivi fogyasztása alvászavarban szenvedő felnőttek számára is ajánlott: megkönnyíti az elalvást, és javítja az alvás hatékonyságát.
  • Rost- és káliumtartalma segíti a szív egészségét. Magas káliumtartalma ellensúlyozza a nátrium káros hatásait a szervezetünkben.
  • A székrekedés megelőzésében is hasznát vesszük. A kivi enyhén hashajtó hatású, ezért a székrekedésben szenvedő idős betegek étrend-kiegészítőként is fogyaszthatják.
  • Egészségügyi előnyei közé tartozik még a vérnyomás csökkentése, valamint az agyérgörcs megelőzése is.

Kockázatok és óvintézkedések

  • A szívbetegeknek leggyakrabban felírt béta-blokkoló gyógyszerek megemelhetik a vér káliumszintjét. Éppen ezért béta-blokkoló szedésekor csak mértékkel szabad magas káliumtartalmú élelmiszereket fogyasztani. Ezek közé tartozik a kivi is.
  • Számos gyümölcs okozhat allergiás reakciót. Az egyik legerősebb allergén a kivi.

A természet adta gyümölcsalapú élelmiszerek a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is bemutatkoztak, számos alternatívát mutatva az egészségesebb ételek elkészítéséhez és fogyasztásához.

Kivitörténelem

A hivatalos nevén Actinidia Deliciosa névre hallgató kivi őshazája Kína, de ma már szinte az egész világon termesztik. Új-Zélandon a legelterjedtebb, ezért a gyümölcs a szigetországban őshonos és nemzeti jelképként tisztelt madárról, a kiviről kapta a nevét, elsősorban a hasonlóságuk miatt. Eredeti nemzetközi neve „kínai egres” volt, ezt új-zélandi meghonosítóitól kapta, mert a gyümölcs az egreshez hasonlóan szőrös. Később, a 20. század közepén – marketingmegfontolásból – először „melonette”, majd 1959-ben „kivigyümölcs” névre keresztelték át madaruk után, amely kicsi, barna és bozontos külsejével emlékeztet a gyümölcsre. Magyarországon botanikus kertek gyűjteményeiben, illetve kertészetekben az 1950-es évek után terjedt el.

Kivi termesztése a kertünkben

A kivi a közgondolkodás ellenére nem déligyümölcs

Kétlaki növény 

A kivi kétlaki növény, ami azt jelenti, hogy külön egyeden fejlődnek a porzós és a nőivarú virágok. A legelterjedtebb és legérdemesebb Hayward fajta esetében a Tomuri porzófajta a legáltalánosabb. A kivit nem a szél, hanem elsősorban a méhek porozzák be, így a megfelelő termés kifejlődéséhez elengedhetetlen a rovarsegítők jelenléte. Méhek hiányában a pollenek mesterséges átvitele is megoldás lehet. Ilyenkor a megfelelő segédeszközzel kézzel kell elvégezni a beporzást. Egyre gyakrabban találkozhatunk öntermékeny kivifajtákkal is. Ilyen például a Jenny. Ezeknek a fajtáknak nagy előnye, hogy termésérleléshez akár egyetlen tő is elegendő, ezért nem szükséges porzópárt és termőnövényt választanunk.

Ültetés 

Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a kiskerti körülmények között legalább egy porzós és 3–5 termős növényt kell beszerezni ahhoz, hogy biztosítva legyen a gyümölcstermés. Az egyes tövek ültetésekor 2–2,5 méteres távolságot érdemes hagyni, mert ha a kivik ennél kisebb teret kapnak, nem lesz elég helyük a normális vegetációhoz, vagyis nem fognak megfelelő ütemben fejlődni. A kivi nem kényes növény, átlagos kerti talajba is ültethető. Napos helyen is jól érzi magát, de legjobban a félárnyékos helyet kedveli, amely hasonlít eredeti élőhelyére. A konténeres kiszerelésű kivitöveket kora tavasztól késő őszig optimális kiültetni. A tavaszi és az őszi telepítés praktikus, mert ilyenkor a frissen földbe kerülő növényeket nem fenyegeti a nyári meleg okozta hőkárosodás és a kiszáradás.

A kivi sok más gyümölcshöz hasonlóan támrendszert igényel. A növény ültethető sorban, és lehet lugasra, pergolára, apácarácsra vagy egyéb megszokott támasztékra terelni.

A kiviszüretidőpontját az első komolyabb fagyok határozzák meg. A gyümölcsöt nem éretten szüretelik, utóérő. Hideg helyen több hónapig is eláll.

Akkor a legízletesebb, amikor az állaga az érett őszibarackéhoz hasonlít. Ehhez képest sokan savanyú gyümölcsként ismerik. Fanyarsága sokszor annak is köszönhető, hogy nem teljesen éretten kerül a boltok polcaira, majd a vásárlók éléskamrájába. Tehát a savanyú íz nem a gyümölcs sajátossága. A házi termesztésű kivi éretten igazán édes és finom.

Kivis ételek 

A kivit általában nyersen fogyasztjuk. Főzés során vitamintartalmának nagy részét és eredeti zöld színét is elveszíti. Húsok mellé szószként vagy az aszalt gyümölcsökhöz hasonlóan felhasználva is megállja a helyét. Kiváló szárnyas, sertés, marha, hal vagy vadhús mellé. Kitűnő választás kagylóval készült ételek köreteként is. Smoothie-ba vagy zöldturmixba is tehetjük. Desszertekben, gyümölcssalátában, túró- vagy joghurttortában is friss, könnyed és finom édesség lehet.

Kiviültetvény Fityeházon  

Az első működő magyar kiviültetvény Lócsi József kertészetében található, Fityeházon. A növénytermelő nem hitt a kiviről szóló tévhiteknek, miszerint a gyümölcs nagy területen nem termeszthető hazánkban. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy saját környezetében is látott mázsányi termést hozó, 15 éves növényeket. Így született meg a felismerés, hogy hazánkban ültetvényméretben is tökéletesen termeszthető a gyümölcs. Olaszországi szakmai körútjai is sokat segítettek a termesztéstechnológia elsajátításában. Idővel küldetésévé vált a kivi termesztése.

Célja azoknak a délszakinak hitt növényeknek minél szélesebb körben való elterjesztése, amelyek kiválóan megélnek nálunk is, ráadásul többnyire vegyszeres növényvédelmet sem igényelnek. A fityeházi ültetvény növényeit nem permetezik, és országszerte számos hobbikertész teszteli a kertészetből származó szaporítóanyagokat. A szakemberek ezek fejlődését folyamatosan nyomon követik, ezáltal megbizonyosodva a kivi különböző termőhelyi körülmények közötti termeszthetőségéről.

tulipgardencafe.hu / Greendex

Ajánló