Sziklás bükkösök lakója
A pajzsikafélék (Aspidiaceae) családjába tartozó karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum) közepes termetű faj. Lándzsás, kétszeresen szárnyas levelei 20-70 centiméter szélesek, a levélnyélen és a gerincen pelyvaszőrök figyelhetők meg. A felül fényes és kissé bőrnemű, kopasz lemezek eleinte világos vagy középzöld, később pedig sötétzöld színűek. Fátyolkái pajzs alakúak. A másodrendű levélkék csúcsuk felé kihegyesednek, az elsőrendű levélke gerincével hegyesszöget zárnak be.
A karéjos vesepáfrány mészkedvelő növény. Élőhelyei között leginkább a sziklás bükkösök, az üde hárs-kőris sziklaerdők, a keményfás ligeterdők, a gyertyános-tölgyesek, az erdei fenyvesek és telepített fenyvesek említhetők. A faj számára alkalmas mikroklimatikus adottságok megléte esetén időnként nyitott kutakban is előfordul, az Alföldön olykor erdei árkokban és falakon is megfigyelhető.
A Magyarországon 1982-ben védetté nyilvánított karéjos vesepáfrány védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.
Korábban többször írtunk már ritka előfordulásokról, utoljára tavaly novemberben egy alföldi gémeskútban bukkantak hegyvidéki vendégre. Egy miskolci ház falára páfrányritkaságok kapaszkodtak, melyeket botanikus szakemberek segítségével egy természetközeli helyre telepítettek. A Tmesipteris oblanceolate néven ismert páfrány jóval azelőtt fejlődött ki, hogy a dinoszauruszok megjelentek volna a Földön. A trópusi esőerdőben élő, aprócska páfrány még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült.
tulipgardencfe.hu / Sokszívű Vidék
