A tavasz szimbóluma és az egyik legnépszerűbb növény a virágot kedvelők körében.
A tulipán (Tulipa) kehelyalakú virággal rendelkező, több színben nyíló, hagymás dísznövény, a liliomfélék családjának egyik nemzetsége. Mintegy 100 faj és több ezer nemesített fajta tartozik ide. A tulipán neve a fárszi (perzsa) „toliban” szóból származik, mivel alakja hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre, a turbánra. Régies magyar neve: tulipánt.
A tulipán fajok nagy része Közép-Ázsiában található vadon, de őshonosak Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, a Távol-Keleten és Európában is. Ezeken a vidékeken mintegy 125 vad faját ismerjük. Feltehetően a Tien-san és a Pamír-Altaj környékén kezdték termeszteni ott, ahol mintegy 1000 km sugarú körben 51 faja él. Európában is találunk őshonos tulipánfajokat. A Kárpát-medencében négy faj él vadon, közülük legismertebb a bánsági flóratartományban a Kazán-szorosban és a Vaskapu-szorosban élő, 40–50 cm magas, áprilisban nyíló magyar tulipán.
Tulipán-történelem
A tulipánt Krisztus után 1000 körül már írásos feljegyzések említik. A későbbi időkben a törökök tenyésztették ki a növény legszebb példányait. I. Szulejmán oszmán szultán uralkodása idejében 1494-1566 tájékán már kísérleteztek is vele és számos változatát kifejlesztették. A 16. század elején, a törökök kárpát-medencei bejövetelével ismerték meg az európaiak is ezt a növényt. A tulipánt 1555-ben a bécsi udvar isztambuli nagykövete Ogier Ghiselin de Busbecq hozta az Oszmán Birodalomból Nyugat-Európába.
III. Ahmed oszmán szultán szokása volt, hogy a fontos és előkelő vendégeinek tulipánhagymát ajándékozott. Busbecq a Habsburgok nagykövete előkelő vendégnek számított, aki aztán lelkesen és dicsérően írt a tulipán szépségéről. Charles de L’Éclusenak, a kor neves flamand botanikusának is ajándékozott tulipánhagymát. Valószínűleg Busbecq követ leveleiből származik a virág turbán alakjára utaló tulipán szó is. Charles de L’Écluse úgy honosította meg a növényt Hollandiában, hogy nem vette át a török nevét. Amikor 1593-ban a leideni egyetem professzora lett, tulipánokat ültetett a kertjében. A tulipántermesztés kis idő elteltével hatalmas üzletággá nőtt Németalföldön, ezt később „tulpomániának” nevezték el.
1629-ben az európai botanikusok már körülbelül 1000 fajtát jegyeztek fel. Az értékesebb tulipánhagymák valóságos vagyonokat értek. Egyetlen ritka alakú és különleges színű tulipán hagymájáért – mai pénzben számítva – akár hatszázezer forintot is megadtak. A „tulipánőrület” időszaka 1633–1637 tehető, ennek végén a spekulációs piac összeomlott. A hagymák ára hirtelen a korábbi töredékére csökkent, és sok család elveszítette erre alapozott vagyonát. Magyarországon a 16. század vége óta termesztenek tulipánokat. Mára mintegy 3–4000 különböző termetű és virágú faját nemesítették ki. A tulipán virága a kék kivételével bármilyen színű és változatos mintájú lehet; még sötét ibolya és zöld virágú fajták is ismertek.
Megjelenése
A tulipán tobozszerű hagymájának oldalán húzódik meg a jövő évi kisebb tartalék- vagy fiókhagyma, és pikkelyei alatt további apró rügyhagymák rejtőznek. A hagymát elszáradt, barnás buroklevelek fedik. Kettő és hat közötti széles, sima, húsos, megnyúlt, elliptikus vagy hosszúkás, lapos vagy középen csatornás levél közül tőkocsányon emelkedik ki egyetlen (ritkán 4-5) virága. A hat, harangként összeboruló lepellevél piros vagy sárga, ritkábban ibolyás, rózsaszín vagy fehér; a tövükön általában sötétebb folttal. Közülük a külső három néha keskenyebb és hegyesebb, mint a belsők. Hat porzója van; a felső állású termő három termőlevélből nőtt össze. Toktermése többmagvú.
Tulipán ültetése és gondozása
A tulipán elsősorban a sziklás, köves vagy alacsony füvű száraz gyepekben nő, legfőképpen a hegyvidékeken. A tulipánok közül minden fajta tavasszal virágzik. Virága a délelőtti, dél közeli órákban nyílik. A növények normál kerti talajt és lehetőleg napos fekvést kívánnak. A botanikai tulipánok virágágyban, gyepben és sziklakertben egyaránt felhasználhatók. A kerti tulipánokat többnyire csak virágágyba ültetik.
A sziklakerti vagy gyepbe történő telepítés kevésbé megfelelő számukra, az ide tartozó fajták erős kultúrjellege és fokozott igényei miatt. Egy helyben legfeljebb két évig hagyhatók, utána besűrűsödnek, hagymájuk elaprózódik, és virágzásuk egyre gyérebbé válik. Legjobb ezért számukra, ha minden évben nyárra felszedjük, majd ősszel újra ültetjük őket.
Ültetés
A tulipánhagymák ültetése során fontos néhány alapvető szabály betartása, hogy csodaszép virágokban gyönyörködhessünk a a tavaszi időszakban. Olyan hagymákat válasszunk, amelyek egészségesek, szárazak, és nincs rajtuk sérülés. A hagymák mérete szintén fontos – a nagyobb tulipánhagymákból erősebb szárú, nagyobb virág nő ki, de a 9-10 cm körméretű hagymák már megbízhatóan és jól virágoznak – a termesztők is gyakran ezt a méretet használják.
Olyan fajtát érdemes telepíteni, melyek megbízhatóan visszatérnek több éven keresztül. Ezek elsősorban a Darwin-hibridek, melyek erős szárral és hatalmas virágfejjel rendelkeznek, illetve a Triumph tulipánok. A fodros, telt virágú fajták általában 2-3 év alatt elgyengülnek és eltűnnek a kertből.
A tulipánhagymákat ősszel kell elültetni, szeptember és december eleje-közepe között, amíg a föld nincs átfagyva. Két-három hétre van szükségük a hagymáknak ültetés után gyökereik kifejlesztésére, illetve az is fontos, hogy megfelelő hosszúságú hideg időszak érje őket a virágképződés érdekében.
Gondozás
A talaj legyen jó vízelvezető képességű és jó minőségű, tápanyagokban gazdag. Ha a talaj túl kötött vagy agyagos, keverjünk hozzá komposztot vagy egy kis homokot, illetve extrémen kötött talaj esetén, a tulipánhagymák alá egy réteg sóder is kerülhet. A tulipánok legnagyobb ellensége a pangó víz, ezért talajvizes helyre ne tegyük, illetve ideális megoldás még a magaságyásba vagy nagy méretű cserépbe való ültetés. Nem fagynak ki, sőt gyönyörűek lesznek!
A tulipánhagymákat háromszor akkora mélységbe ültessük, mint amilyen a hagymák magassága. Tehát ha egy hagyma 5 cm magas, 15 cm mélyedésű lyukba ültessük, a hegyükkel felfelé mutatva. A nagyobb hagymákat 20 cm mélyre is ültethetjük. A tulipánok idővel 30-40 cm mélyre is levándorolnak, de ez a virágzást nem befolyásolja. Hagyjunk legalább 10-15 cm távolságot a tulipánhagymák között, hogy a virágok kényelmesen kifejlődhessenek. Cserépbe ültetve akkor szépek, ha sűrűn rakjuk őket. Ez azt jelenti, hogy 2 cm-re legyenek egymástól, de semmiképp ne érjenek össze, mert a víz hatására megduzzadó tulipánhagymák elrothasztják egymást.
Öntözzük meg alaposan az ültetett hagymákat, így segítve a gyökerek elindulását. A tavaszi időszakban, különösen ha kevés a csapadék, a levelek kibújása után javasolt rendszeresen öntözni a tulipánokat a kertben is, mert a virágképződés időszakában nagyon vízigényesek. A cserepes tulipánokat is locsoljuk be alaposan ültetés után, majd tegyük száraz, esőtől védett, de hideg helyre. Lényeges, hogy télen a cserepekben ne érje őket csapadék, nehogy kirohadjanak a hagymák. Február végétől-március elejétől kezdve, ahogy kibújnak az első levelek, kezdjük el az alapos és rendszeres locsolásukat.
Az ültetés után feddjük be a talajt egy réteg mulccsal, ami segít megőrizni a nedvességet és melegen tartja a tulipánhagymákat a hideg hónapokban. Erre tökéletesen alkalmas az őszi lomb, a komposztréteg, vagy egy kis fanyesedék is, ami ráadásul még a talajt is javítja. Virágzás után távolítsuk el az elnyílt virágfejeket, hogy ne magtokot, hanem a hagymát növesszék a tulipánok.
Elnyílás után hagyjuk, hogy a levelek természetesen elsárguljanak és leszáradjanak, mielőtt azokat eltávolítjuk. Ez segít a tápanyagok visszatermelésében a tulipánhagymákba a következő esztendőre. A cserepes tulipánokat virágzás majd a levelek leszáradása után érdemes ősszel kiültetni a kertbe, hogy újra felerősödhessenek. Ha buja virágzást szeretnénk, a cserepekbe érdemes minden évben új tulipánhagymákat ültetni.
Mikor nyílik a tulipán?
Virágzásuk ideje alapján a tulipánok három nagy csoportba oszthatóak:
- Korai fajták (egyszerű korai és telt korai tulipánok)
- Tavasz közepén virágzó fajták (Triumph, Darwin hibrid tulipánok)
- Késői fajták (egyszerű késői, liliomvirágú, rojtos, viridiflora, Rembrandt-, papagáj- és telt késői tulipánok)
Származásuk szerint a tulipánok szintén három csoportra oszthatóak:
- Botanikai tulipánok (Tulipa latin névvel kezdődő fajok)
- Botanikai származású tulipánok (Kauffmanniana, Fosteriana és Greigii hibridek)
- Kerti tulipánok (az előző osztályozásban szereplő három csoport)
A közelünkben is találhatóak vadon élő botanikai tulipánok. Számos fajuk fellelhető Svájc, Franciaország, Kréta, Bulgária, a balkáni volt jugoszláv tagállamok és Görögország bizonyos területein is. A „magyar” tulipán (Tulipa hungarica Borbas) a Kazán-szoros szigorúan védett növénye. Kisméretű (5-25 cm magas) és csillag formájú szirmokkal rendelkezik. Ideális sziklakertekbe és az erdei környezet megteremtésére. Korán virágzik, sokszor már márciusban. Kisméretű hagymával és virágokkal rendelkezik, de sok faja akár 6-8 virágot is hoz száranként.
Botanikai tulipánok
A botanikai származású tulipánok nevüket attól a fajtól kapták, amely a keresztezés alapjául szolgált, így a Tulipa kauffmaniana, a Tulipa fosteriana és a Tulipa greigii fajoktól. Az első faj közülük a Közép-Ázsiában kutató tulipán „vadászok” által az 1800-as évek közepén került be Hollandiába. Viszonylag későn, csak a 20. század elején keresztezték a kerti és botanikai tulipánokkal. Ide tartoznak a Kauffmaniana, a Fosteriana, a Greigii és a Darwin hibridek.
Kerti tulipánok
A kerti tulipánok elterjedtek mint vágott virág és a parkokban, kertekben is nagyrészt ennek a csoportnak a változatos színvilágú egyedeivel találkozhatunk. Mivel a nemesítésük 800 évre nyúlik vissza, lehetetlen kideríteni, melyik vad botanikai fajból származnak.
Tulipánvirágzás 2025-ben
Hollandia, a tulipán országa, évszázadok óta turisták sokaságát vonzza az országba a világ minden tájáról, márpedig, ha holland tulipán, akkor Keukenhof az alfa és az omega. Az Amszterdamtól délre, Hillegom és Lisse városok között elterülő hatalmas virágos parkot évente másfél millió ember keresi fel, hogy megcsodálhassa a 8 hétig tartó tulipánvirágzást. Idén erre március 20-tól május 11-ig van lehetőség.
Tulipánmánia vagy tulipánláz
A holland tulipánláz vagy holland tulipánmánia a világ első modern pénzügyi válsága és a történelem első közgazdaságtani buboréka volt, mely a tulipánok imádata körül alakult ki. Erre a spekulációs őrületre, a holland aranykorban, 1636 és 1637 között került sor. A növény népszerűségéhez vezető út akkor vette kezdetét, mikor Bécs isztambuli nagykövete 1593-ban a Leideni botanikus kert vezetőjének egy tucat tulipánhagymát adott ajándékba. A tulipán Hollandiába kerülése azonnal rabul ejtette a hollandok szívét és rövid időn belül a luxus szinonimájává vált.
Az előkelő emberek birtokain a virágoskert státuszszimbólumnak számított, melyben a tulipán nagy szerepet játszott. Később a polgárság és az egyszerű nép szívét is meghódította a virág. A kínálatban kezdetben a sárga, a piros, a fehér és az igazi különlegességnek számító cirmos tulipánt lehetett megvásárolni a holland piacokon. A tulipán ritkaságszámba ment, hiszen nem volt egyszerű a szaporítása. A nagy kereslet miatt busás összegeket kértek a tulipánhagymákért és rövidesen még a tőzsdén is megjelentek a virágok.
Először csak a szakértő tulipánkedvelők adták-vették, majd megjelentek a spekulánsok, míg végül már mindenki tulipánt szeretett volna vásárolni. A holland emberek pénzzé tették mindenüket, hogy tulipánokba fektessenek be, gyors meggazdagodást remélve. Egy-egy különleges darabért óriási összegeket fizettek. A legdrágább, Semper Augustus nevű virághagyma 5500 holland guldent (932.000 forint) ért. A tulipánok ára 1637-ben tetőzött, majd hirtelen túlkínálat alakult ki a piacon. A hagymák értéküket vesztették, így a virágok kereskedelme visszaállt a normális keretek közé.
Napjainkban a különféle színű és mintázatú tulipánok termesztése továbbra is nagy üzlet a hollandok számára. A tulipán pedig még mai is Hollandia egyik szimbóluma.
Tulipán a magyar népművészetben
A tulipán a legősibb motívumaink közé tartozik. Hoppál Mihály szerint az ősi sziklarajzok, mezopotámiai széttárt lábú nőalakok stilizálódtak hosszú évszázadok alatt virággá. A tulipán belsejében lévő szirom a női nemi szerv ábrázolása. Tulipánábrázolással mindenhol találkozhatunk: bútorokon, munkaeszközökön (például sulykoló), fejfákon, edényeken. Jelentése mindenhol azonos. A tulipán különböző módosulatai a nőt kislány korától az élet minden pillanatában ábrázolni képes a betegségig, az öregségig, és a halálig is. A virágot gyakran a szívvel együtt ábrázolják.
Lükő Gábor etnográfus és mások, többek között Varga Géza írástörténész szerint, a legősibb magyar virágmotívum. A legkorábbi ismert tulipán-ábrázolás a Krisztus előtti VII. századból való, egy dél-kaukázusi szkíta leletből Ziwiyeből. Az aranyból készült pecsétnyomón öt vastagodó hasban végződő tulipán látható. A magyarság tekintetében, a IX. századra keltezhető az Attila-kardjaként ismert szablyán, – amely Álmosé vagy Árpádé lehetett – indavégi tulipánok láthatók. A Magyar Szent Korona Szent Tamás képének zománcos lemezén és a felső Pantokrátor két oldalán is indavégi tulipánok fordulnak elő. Mátyás király és Beatrix címeres tányérján, majolikapoharán és kelyhén is tulipános a szegély.
Népi díszítéseinken valóban igazolható, hogy a magyarság a keleti tulipánformát konzerválta hagyományaiba, melynek tartalmat és belső jelentést tulajdonított. A tulipán még napjainkban is a Kárpát-medence összes magyar települési tájain díszítő motívum.
agrotrend.hu / Greendex
