A kazein a tej egyik legfontosabb és legbonyolultabb összetevője. Ez a lassan emésztődő fehérje évezredek óta velünk van: már az ókori pásztorok is találkoztak vele, amikor a friss tej megaludt a napon, és túróvá vagy sajttá szilárdult. Mégis, a modern korban hol dicséretet, hol gyanakvást kap. Vajon barát vagy ellenség?

A kazein a tejben található fehérje mintegy 80%-át teszi ki (főként tehéntejben). A maradék 20% a savófehérje – ez utóbbi gyorsabban emésztődik, míg a kazein inkább lassan és egyenletesen látja el a szervezetet aminosavakkal. Ezért is vált annyira népszerűvé a sportolók és testépítők körében.

A kazein micellás szerkezetű, vagyis apró gömbökben úszik a tejben – éppen ez adja azt a különleges tulajdonságát, hogy alvadásra képes. Innen ered a túró, a sajt, a joghurt vagy akár a tejoltók története is.

A kazein két fő típusa: A1 és A2

És most jön a csavar a tejpohárban! Nem minden kazein egyforma. Az A1 és A2 kazein típusok közötti különbség genetikai eredetű, és bár csak egyetlen aminosavban térnek el egymástól, hatásuk nagyon is különböző lehet.

Az A1 kazein (főként nyugati tehénfajták tejeiben található, mint például a Holstein) lebontásakor béta-kazomorfin-7 nevű peptid szabadulhat fel, amely egyes elméletek szerint összefügghet emésztési zavarokkal, gyulladásokkal, sőt – bár még nem bizonyított – akár idegrendszeri problémákkal is. Ezzel szemben az A2 kazein (jellemzőbb régi, „őshonosabb” fajtákban, mint a zebu vagy bizonyos juh- és kecsketejekben) nem termel ilyen mellékterméket, és sokak számára könnyebben emészthető.

Kazeinérzékenység vagy allergia?

Fontos különbséget tenni a kazeinérzékenység, a tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia) és a tejfehérje-allergia között. Míg a laktózérzékenység az emésztőenzimek hiányából fakad, addig a kazeinproblémák immunrendszeri eredetűek is lehetnek – főként a csecsemőknél és kisgyermekeknél. Az allergiás reakciók közé tartozhat a bőrkiütés, ekcéma, emésztési panaszok, de akár asztmatikus tünetek is.

Felnőttek esetében gyakrabban fordul elő a kazeinintolerancia, amely nem allergiás reakció, mégis puffadást, fejfájást, fáradtságot, ízületi fájdalmat vagy éppen szellemi ködöt okozhat – különösen az A1 típus esetében.

Kazein a mindennapokban

A kazeint nemcsak a tejtermékekben találjuk meg, hanem rejtőzhet feldolgozott élelmiszerekben, proteinporokban, sőt, egyes rágógumikban, instant kávékban, margarinokban is. Ráadásul ipari célokra is használják: festékekben, ragasztókban, sőt papírgyártásban is alkalmazták régen, még ha ma már ez ritkább.

Az ételcímkéken gyakran „tejfehérje”, „tejpor”, „kazeinát”, vagy egyszerűen „kazein” néven szerepel.

Természetes megoldások, ha érzékenyek vagyunk rá

Aki úgy sejti, hogy a kazein nem barátja, az kipróbálhatja az A2 típusú tejtermékeket, vagy áttérhet kecske-, juh-, vagy növényi alapú alternatívákra. A növényi tejek – mint a mandula, rizs, zab vagy kókuszital – nem tartalmaznak kazeint, így jó alternatívát jelenthetnek. Egyes fermentált ételek (pl. hosszú érlelésű sajtok, kefir) kazeintartalma lebonthatóbbá válik, így enyhébb tüneteket okozhatnak.

A régi időkben, amikor még a tejtermékek házilag készültek, természetes oltóval és hosszú fermentálással, a kazein is könnyebben emészthető formában volt jelen – épp ezért sok hagyományos paraszti étrendben nem okozott panaszt. A gond inkább a mai, ipari feldolgozásban keresendő.

Zárszóként: A kazein egy ősi fehérje, ami évszázadokon át táplálta a világot, de ma már jobban oda kell figyelnünk arra, hogyan reagál rá a szervezetünk. Nem mindenki számára ideális, és nem minden formája egyforma. De mint minden esetben, itt is a mérték, a forrás és az egyéni érzékenység a kulcs.

Ha a szervezeted azt mondja, „elég volt”, hallgass rá. De ha szereti, akkor a jó minőségű, lehetőleg házi vagy ökológiai tejtermékek lehetnek értékes tápanyagforrások.

És mint mindig – a természet tudja a dolgát, csak nekünk kell újra megtanulni figyelni rá.

agrotrend.hu / Egészségtér