Távlati dolognak tűnik és riogatásnak, de bizony az állatok többsége rohamos pusztulásra, kihalásra van ítélve. A madarak közel fele eltűnt pár év alatt, még az egyszerű verebek populációja is alaposan lecsökkent, és akkor még nem beszéltünk a fecskékről vagy gólyákról. De nem csak a madarak, hanem a rovarok száma is rohamosan csökken. Itt főként a lepkék érintettek és a hasznosabb fajok. Az emlősök, csúszómászók is fogynak erőteljesen. Nagy sajnálatunkra, ha nem történik változás, a színes növény és állatpopuláció drasztikusan lecsökken!
2010-es lista szerint 1859 állat-, 1701 növény-, 2 gomba– és 4 barnamoszatfaj van kihalófélben, azaz jelenleg súlyosan veszélyeztetett. Ez több mint 3566 faj. 2010-ben készített lista alapján írjuk. Azóta vajon hol tartunk? Veszélyeztetettként pedig 5220 faj van felírva, ami szintén nem kevés. Évről évre egyre több állat és növényfaj tűnik el a világból.
Mivel magyarázható az emlősök, madarak, rovarok, hüllők eltűnése?
Főként az emberi tevékenységeknek és a Föld állapotának romlása, az időjárás változás, felmelegedés tehet a kihalásukról. Egyre kevesebb az életterük. Alig van már esőerdő, olyan szabad terület, melyet az ember ne használna. Mindenhová termőföldeket teszünk, városok nőnek ki gomba módra. Kivágjuk a fákat, melyek otthont adnak nekik. Az iparosodás következtében a mérges gázok, füst, amit a levegőbe engedünk, szintén nem tesz jót nekik. A vizeink állapota is aggasztó, szennyezzük szeméttel, mérgekkel, műanyagokkal folyamatosan. A felhalmozódott szemét, melyet nem tudunk már hova tenni, le nem bomlik, hanem csak gyűlik és gyűlik. A növényfajok is eltűnőben, így a növényevők tápláléka is csökkent jelentősen. A növényevők kihalása pedig magával hozza a ragadozók eltűnését. Az esztelen vadorzás, vadászat is hibás, mert sokszor az utolsó példányokat is levadásszák. És a tengerekben sem jobb a helyzet. Lehalásszák a túlfogyasztásnak köszönhetően az összes halat szinte. A mezőgazdaságban használt permetszerek, a túl sok terület elfoglalása, az ottani növények, fák kivágása sem használ az ügyüknek. A rossz szokások, beidegződések, az iparosodás szintén nagy bajokat okoznak.
Aggasztó dolgok, melyek ellen még lehet tenni. talán. Mert, ahogy fogynak az állatfajok, a növényfajok, úgy a lehetőségünk is arra, hogy helyrehozzuk. Mi szükséges ennek a helyrehozására? Társadalmi összefogás és felelősségvállalás!
Ezeket tedd, ha szeretnél javítani a helyzeten!
– Ne halmozz fel sok szemetet! Ne fogyassz, vásárolj többet, mint amennyi biztosan kell. Ne szemetelj a természetben. Válogasd szelektív a szemeted. Ne használj eldobható dolgokat. Hasznosíts mindent újra, amit csak lehet. Vásárolj tudatosan!
– Ültess fákat, növényeket, ahova csak lehet. Készíts rovarhotelt, madáretetőt. Hagyj életteret a kisebb emlősöknek, rovaroknak is.
– Használj kevesebb vizet. Ne ivóvízzel locsolj!
– Csökkentsd az ökológia lábnyomod!
– Ne használj növényvédő szereket, mérgeket, hanem permetezz természetes szerekkel.
– Ha mezőgazdasággal foglalkozol, hagy egy kis életteret az állatoknak is. Törekedj a természetes megoldásokra a kártevőkkel szemben. Folytass ökológiai gazdálkodást. Kapjon több teret agrár-környezetgazdálkodási program, a nagyparcellás, erőforrás intenzív gazdálkodás helyett.
Számos dologgal segítheted a meglévő állat és növényvilágot, hogy ne tűnjön el! Ha kicsiben, hát kicsiben! De még mindig jobb, mintha ölbe tett kézzel várnád másoktól a csodát. Maradjon nagyobb tere a természetnek, a benne található élővilágnak, hiszen nélkülük mi is szegényebbek leszünk.
