A tél nem a kertészkedés időszaka, de még aki a balkonon kertészkedne, azt sem segíti a napfény hiánya és a hideg idő. Nem lehetetlen azonban ilyenkor sem az, hogy friss fűszernövény, zöldség teremjen otthon, ehhez kínálunk ötleteket.
A koronavírus-járvány miatti karantén a kovásznevelés mellett több új szokást is hozott az életünkbe: egyre többen kezdtek el főzni és megtermeszteni maguknak azt, amit csak lehet. A lehetőségek azonban gyakran szűkösek, nem sokan mondhatják el ugyanis magukról, hogy álomkerttel rendelkeznek. De egy kis erkélye vagy egy világos ablakpárkánya már sokkal több embernek van.
Itt a mikrozöldek ideje
„Tavasszal sokan kezdtek el maguknak termeszteni valamit, és ez még most is tart” – mondja Bakonyi Orsolya, a salatazo.hu alapítója, aki szerint attól, hogy a szabadtéri zöldségidény február végétől októberig tart, fagytűrő zöldségeket, vagy fóliával letakarható növényeket ezután is termeszthetünk a kertben: ilyenek például a káposztafélék vagy a fodroskel. A beltéri ültetés azonban egész évben lehetséges még úgy is, hogy a napsütéses órák száma egyre kevesebb, így nyilván limitáltabb, mit is célszerű ilyenkor ültetnünk. Itt lépnek be a mikrozöldek és a fűszernövények – mondja.
Az otthon termeszthető fűszernövényeket mindenki ismeri, azokat cserépben már a legtöbb élelmiszerboltban is meg tudjuk venni. Ezeknek is szükségük van fényre, így egy világos ablakpárkány már jó választás lehet – ám arra nem árt ügyelni, hogy ne legyen huzatos. És mivel a beltéri levegő sokszor szárazabb a szabadnál, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani az öntözésre.
Kevésbé ismertek a mikrozöldek, vagy másnéven mikrosaláták. Azokat az ehető, kis növényi hajtásokat hívjuk így, amelyeket főleg zöldségfélékből vagy fűszernövényekből növeszthetünk. Ezekkel főleg éttermekben díszítésként találkozhattunk, de sokkal több lehetőség rejlik valójában a növénykékben, mert egész évben friss vitamin-utánpótlást jelentenek. „Ráadásul 1-2 hét alatt már fogyasztható méretűre nőnek és az egyik nagy előnyük, hogy tényleg elég rossz fényviszonyok között is, egy belső ablakpárkányon termeszthetünk mikrozöldeket, vegyszermentesen” – javasolja Bakonyi Orsolya, hozzátéve, hogy a mikrozöldek tápanyagtartalma magasabb is, mint a kifejlett növényeké.
Tapasztalatai szerint leggyakrabban zöldborsót termesztenek az emberek az édeskés ízvilága miatt, és sokan gyerekekkel kezdik el az ültetést. A mikrozöldek egyik tulajdonsága, hogy fokozottabban hozzák a növény eredeti ízvilágát: így egy retek-, és mustárhajtás különleges, intenzív ízélményt is kölcsönöz egy salátának vagy szendvicsnek. De a petrezselyem, a koriander és a póréhagyma is a kedvencek közé tartoznak. Mikrozöldekből pedig pizza- vagy szendvicsfeltéteken felül turmixot, vagy akár önteteket, mártogatóst is készíthetünk.
Bakonyi Orsolya szerint sokakat elriaszt az időhiány és hogy nem tudják, melyik növénynek milyen igényei vannak, pedig sok zöldség nem igényel különösebben odaadó, időigényes gondoskodást. „A mikrozöldeket, amíg nem csíráztak ki, elég napi kétszer megspriccelni, hogy nedves legyen a földjük. De utána akár el is utazhatunk napokra is, mert 2-3 napig vígan elvannak öntözés nélkül. Pláne, ha kicsit hűvösebb van a lakásban, mert akkor tovább marad nedves a föld” – magyarázza. Így összeségében „nettó napi 1 percben” határozza meg azt, amit foglalkoznunk kell az otthoni zöldséghajtásainkkal. Sok mindenre pedig nincs szükség a termesztéshez: a magokon kívül egy ültetőtálcára és ültetőtőzegre (például kókuszrostra) kell csupán beruháznunk.
Mit termeszhetünk bent, a lakásban?
Haladó otthonkertészkedőknek vízkultúrás, vagyis hidropóniás megoldással – igaz, kicsit nagyobb befektetéssel – az év minden napján, kültéren és beltéren egyaránt lehet saját konyhakertünk. Erre kínál megoldást például a magyar Green Drops: a berendezésük egyik legnagyobb előnye, hogy akár föld nélkül nevelhetünk friss, növényvédőszer-mentes, tápanyagban gazdag salátákat, fűszernövényeket, és egyes zöldségeket és gyümölcsöket is. Kifejezetten azokat célozzák meg, akik kevés munkával, ám bőséges termést szeretnének elérni. Kínálnak berendezéseket éttermek, cégek, de családok számára is.
A hidropóniás megoldással 90 százalékkal kevesebb vízre van szükség, mintha locsolnánk növényeinket, és annak is megvan az előnye, hogy nem földben, hanem speciális tápoldatos vízbe áztatott kőzetgyapotban nevelkedik a salátánk, ugyanis így kivédhetők a földből származó fertőzések, betegségek, továbbá nem kell gyomlálni, kapálni, így rengeteg időt tudunk megtakarítani.
A sötét lakás itt sem kizáró ok: „Az elmúlt években a LED-es világítás nagy fejlődésen ment keresztül, és a gyártók hamar meglátták a piaci potenciált a növénytermesztés és a speciális növény világítási rendszerek terén. Így ma már az is megoldható, hogy télen a szobában termeljünk leveles zöldségeket, fűszernövényeket, mikrozöldeket LED-es kiegészítő világítással” – mondja Rácz Gréta, a Green Drops egyik alapítója. Hogy milyen eszközökre van szükség a beltéri termesztéshez? „Mindenképp szükség van egy tartályra, amiben az öntözéshez szükséges víz van. Illetve ehhez keverjük hozzá a tápoldatot. Ezt a tápanyagban gazdag vizet keringeti egy szivattyú. Szükség van egy növénytermelő felületre, ahol a kedvenc növényeink palántáit tudjuk elhelyezni. Ahhoz, hogy legyenek palántáink, szükség van a kőzetgyapotra, ami a termesztőközeg feladatát látja el, és a magokra, amit erre vetünk el. Működtetéshez szükséges EC- és pH-mérő eszközök” – magyarázza, hogyan működik a hidropóniás termesztés.
„Az alapján kell megválasztani a télen termelt növényeinket, hogy hova kerül a berendezés. Míg a saláta, vízitorma 12 °C körüli hőmérsékleten is gond nélkül elvan, a fűszernövények igénylik a magasabb, 20 °C fok feletti hőmérsékletet. A téli, erősen fénymentes időszakban a megfelelő termelés érdekében érdemes pótmegvilágítást felszerelni” – mondja Rácz Gréta.
A helyhiány sem hátrány: kisebb és nagyobb, beltéri termelő berendezések is vannak már a piacon, toronyszerű kialakítással pedig akár ezáltal háromszor annyi növény termelhető, mint egy sík konyhakertben.
És sokat sem kell várnunk a saját zöldségre: „Gyorsaság szempontjából a mikrozöldek verhetetlenek: ennek az az oka, hogy a magból kikelt első hajtásokat tudjuk megenni. A magok elvetésétől számítva 10-14 nap múlva már lehet aratni a borsó, retek, mustár, napraforgó hajtásokat. A megfelelő körülményeket biztosítva több saláta is, a magok elvetésétől kezdve átlagosan 25 nap múlva már fogyasztható méretűre nő” – magyarázza. A Green Drops alapítója továbbá elmesélte azt is, hogy a különféle fűszernövényeknek nagyjából 1,5-2 hónapra van szükségük, viszont ezek többsége évelő, így, ha a termelési körülmények megfelelőek a növénynek, akkor egész évben csipkedhetünk például mentalevelet teába, vagy bazsalikomot a pizza tetejére.
Az orvosi vízitorma pedig egy gyógynövény: magas antioxidáns- és vitamintartalma miatt jó immunrendszer-erősítő, illetve vértisztító hatású. Továbbá nagy előnye, hogy mindig a leveleinek és a száraknak a felső 10 cm-ét kell levágni, ezt meg lehet enni, és körülbelül 10 nap múlva újra lehet róla vágni, mert rendkívül gyorsan növekszik, ha biztosítva van neki a megfelelő környezet.
szeretemamezogazdasagot.hu / hvg.hu
