A tavalyi aszály nem egyszeri alkalom volt, még több ilyen nehéz időszakra kell felkészülni, de vajon milyen növényekkel? Ugyanis a szárazsággal összefüggésben nem csak a kukorica, vagy a napraforgó kell, hogy az eszünkbe jusson azonnal, hanem a dísznövények is. Nem mindegy, hogy mit választunk, mert létezik a légköri aszály nevű fogalom is, amikor hiába öntözünk eleget, az sem segít ebben a helyzetben. Az ismert kertész, Megyeri Szabolcs erről is beszélt egy szakmai rendezvényen a Népligetben.
Mint mondta, a legtöbben akkor követik el a legnagyobb hibát, amikor felkeresnek egy kertészetet és ami ott első látásra megtetszik, azt meg is vásárolják, majd odahaza keresnek neki egy megfelelőnek hitt helyet a kertben. Ez a lehető legrosszabb, amit tesznek Megyeri Szabolcs szerint, ugyanis csak ezek után kezdenek utána olvasni a növény jellegzetes tulajdonságainak a vásárlók.
A helyes sorrend ezzel szemben a következő: először gondoljuk át, hogy mit szeretnénk. Ha egy vörös lombú nagy növényt, akkor azonnal megakad a szemünk a japán juharon. Mit kell tudni a japán juharról? Tűző napra kell tenni, viszont a hazai napon megég, de igényli a párát. A következő lépésben vissza kell gondolni a tavalyi évre, hogy milyen volt az időjárás: eltűnt a pára a kertekből és nagyon tűzött a nap. Vagyis: hiába van a fényképen egy gyönyörű vörös levelű példány, az a kertben a nyár közepén megsemmisül és nem újul meg.
– A másik népszerű növény a cserszömörce, ami az autópályák mentén nagy számban található meg. Ez is egy jellegzetesen szép vörös színű növény. Ebből van olyan fajta, amelyik egész évben ilyen színnel kápráztat el bennünket – ez már egy sokkal jobb ajánlat. De ha egy hűvösebb klímát igénylő növényt szeretnék, ami termést is hoz és biztosítom hozzá a savanyú talajt, akkor erre a legmegfelelőbb növény az áfonya, amelynek a vörös színű levelénél szebb látvány nincs szerintem.
Aki tovább szeretne válogatni, annak ajánlom az erdei kecskerágót, vagy az amerikai ámbrafát. Egy a lényeg: először döntsük el, hogy mit szeretnénk és ahhoz válasszunk fajtát és ne fordítva, amikor kinézünk valamit és utána derül ki, hogy nem a mi kertünkbe való – mondta Megyeri Szabolcs, aki szerint a buktatókat így egyszerűen tudjuk kikerülni. Vagyis ha sövényben, esetleg ehető növényekben gondolkodunk, akkor elég tudni a nevét és a származását és akkor máris nyert ügyünk van.
Mindennek az alapja a talaj
Nagy divatja van manapság az emelt ágyásoknak, de sokan nem is tudják, hogy miért ennyire népszerűek. Kényelmes, látványos, biztonságban van a termés a kutyától. Vannak olyan paradicsomfajták, amelyek egész nyáron ontják a termést, de egy hagyományos veteményeskertben harminc-negyven centiméteres talajban egészen más körülmények között fejlődnek, mint a magas ágyásban, ahol laza és jó a talaj szerkezet, amelyben virágföld, komposzt és fadara is egyaránt van és ráadásul egy méteres mélységben élnek a paradicsomok.
Ezért ha májusban mindkét helyre egy időben ültetjük el a paradicsomot, akkor az emelt ágyásban sokkal jobbak lesznek a termésátlagok. A két elhelyezésben a különbség a talajban keresendő. Megyeri Szabolcs ezt úgy foglalta össze, hogy minden a talajon múlik, ezért mindent meg kell tenni, hogy a növényeink tökéletes kondícióban legyenek. Hiszen annyi támadás éri őket – hajnali fagy, szárazság, kártevők – ami miatt a jó talajszerkezet kialakítása nélkülözhetetlen. Ezért is sikeresek az emelt ágyások, mert kiváló talajban növekedhetnek a növényeink.
Szerzők: Növényvédőszer.hu / Kommunikáció
TulipGarden Cafe / Növényvédőszer.hu
