A helyben történő komposztálás az egyik legzöldebb dolog, amit környezetünkért tehetünk, és mindemellett a kerti hulladék kezelésének talán legegyszerűbb módja. Ráadásképp az értékes növényi hulladékból szuper univerzális trágyát nyerhetünk, amely kiválóan hasznosítható a díszkertben és a veteményesben egyaránt, sőt, a gyep is meghálálja ezt a csodaszert. De mi kerüljön a komposztálóba?
A komposztálással visszaadhatjuk a természetnek, ami az övé, és ebből mi magunk is profitálhatunk. A cikksorozat korábbi részeiben már végigvettük a komposztálás elméleti, etikai alapjait, illetve körbejártuk a komposztáló telepítésének kérdéseit. Ezúttal a gyakorlati tanácsokat kiegészítve bemutatjuk, mi és hogyan kerüljön a komposztálóba, közben eloszlatunk néhány ezzel kapcsolatos tévhitet.
Szerves anyagok átalakulása a természet körforgásában
Idővel minden szerves hulladék lebomlik természetes körülmények között. Őseink ezt korán felismerték, így a „komposztálás hajnalán” az állati és a növényi eredetű mellékterméket nem különítették el egymástól; az állati ürülék a növényi hulladékkal ugyanazon a gyűjtőhelyen landolt. Manapság is szokás növényevő állatok trágyájával „dúsítani” a komposztáló tartalmát. Ugyanakkor az egészségügyi kockázatok kizárása végett mégis inkább azt javasoljuk, hogy az otthoni komposztálás során kizárólag növényi eredetű hulladékot dolgozzunk fel (erről a vonatkozó jogszabály is így rendelkezik). A háztáji hulladékok közül ebbe a kategóriába esik a (nyers) konyhai hulladék, valamint a kerti zöld és barna hulladék.
Ezeken túl a háztartásban fellelhetők még egyéb természetes anyagok, melyek biológiailag lebomlónak számítanak, így elhasználódásuk után elvileg komposztálhatók. Ilyen például a kezeletlen fa (pl. bambuszfogkefe), a papír (pl. karton, tojástartó), a tisztán pamut-, gyapjú- vagy lenanyagok. A papír a magas széntartalma miatt nehezebben bomlik le, ezért aprítva javasolt a komposztálóba tenni, és csak abban az esetben, ha meggyőződtünk arról, hogy nem tartalmaz szintetikus vegyszereket (így a színes újságpapírt a szelektív gyűjtőbe helyezzük). A textilek esetében is hasonló a helyzet, ráadásul ezek a szintetikus festéken túl sok esetben műanyagot is tartalmaznak, még akkor is, ha ez nincs feltüntetve a címkén. Ezért az elhasznált ruhaneműket érdemes inkább a ruhagyűjtő konténerekbe helyezni.
Hulladék a konyhából: mi menjen a komposztba, és mi ne?
Az alábbi háztartási hulladékokat nyugodt szívvel bedobhatjuk a komposztálónkba:
- zöldségek, zöldségmaradványok (tisztítás után keletkezett melléktermék vagy fogyasztásra már alkalmatlan zöldségek),
- gyümölcsök, gyümölcsmaradványok (héj, csutka vagy fogyasztásra már alkalmatlan gyümölcsök),
- tojáshéj (magas kalciumtartalma miatt lassan bomlik le, ezért összezúzva tegyük a komposztálóba),
- kávézacc,
- gyógynövények, fűszerek, szálas tea.
Főtt ételmaradékok, tejtermékek, hús és kenyér
Ezek otthoni komposztálása nem javasolt, kezelésük ipari méreteket igényel, valamint odavonzhat olyan nem kívánatos élőlényeket, mint a rágcsálók, ragadozók. (Ugyanakkor a maradék zöldség főtt, párolt formában, nem ipari mennyiségben végezheti a komposztdombon.) A déli gyümölcsök héja tartalmazhat vegyszereket, így ha teljesen bio komposztot szeretnénk gyártani, ezt hagyjuk ki, mindazonáltal elenyésző mennyiségben nagy kárt nem okozhat. Ne tegyünk viszont a komposztra fáradt olajat, olajos készítményeket és értelemszerűen semmilyen nem lebomló háztartási hulladékot (pl. műanyagot, fémet, üveget stb.)! Cserébe viszont a „humán eredetű melléktermékek” – mint a haj és a nem festett köröm – komposztálhatók.
Teafilter
A híresztelésekkel ellentétben ne dobjuk a komposztra, még a gyártók javaslatára se! Sajnos a filter biológiailag nem lebomló műanyag (polipropilén) szálakat tartalmaz. Bölcsebb ezért a filteres tea fogyasztását is kerülni, mivel a mikroműanyagok a forró vízben kioldódnak, amit a teával együtt elfogyasztunk. (Kevés kivétel van a piacon, pl. az itthon forgalmazott márkák közül a Herbária teák filterei nem tartalmaznak műanyagot.) A filteres teák helyett válasszuk inkább a szálas teákat, a kimért gyümölcsteákat vagy gyógynövényeket, melyeket csomagolásmentesen is beszerezhetünk, és kiázás után nyugodt szívvel dobhatunk a komposztálóba.
Kerti hulladék – Mi mehet a komposztba? És hogyan?
Minden kerti hulladék komposztálható, ám néhány egyszerű szabályt érdemes betartanunk, ha azt szeretnénk, hogy a folyamat eredménye tápanyagdús növényi trágya legyen. Az egyik ilyen szabály, hogy a rétegzés során törekedjünk a szén és a nitrogén megfelelő arányának a kialakítására, segítve ezzel a szerves anyag átalakítását végző mikroorganizmusok munkáját. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a komposztnak egyaránt tartalmaznia kell zöld és barna hulladékot. A komposztéréshez szükséges továbbá víz és oxigén.
Barna hulladék
Ránézésre is barnás színű kerti hulladék, mint például a széna, szalma, illetve a fák, cserjék metszéséből származó, magas széntartalmú, nehezen lebomló növényi részek. Fontos, hogy éppen ezért darabolva, aprítva kerüljenek a komposztálóba. Ehhez beszerezhetünk egy ágdarálót (komposztaprítót), amely hosszú távon jó szolgálatot tehet a kertben, de kisebb mennyiséget akár metszőollóval, ágvágóval is darabolhatunk. A frissen telepített komposztáló feltöltését kezdjük egy réteg „durvább” barna hulladékkal: például vastagabb ágakkal, amelyek aprítás nélkül kerülnek a komposzthalom aljára, így ez a réteg alulról segíti majd a szellőzését.
Fűrészpor, faforgács
Mindkettőnek nagyon magas a széntartalma, így ezeket kis mennyiségben keverjük a komposztba, és csak akkor, ha nem festett, vegyszerrel kezelt anyagról van szó. Hasonlóképp tartsuk a mértéket a tűlevelesek esetében: gyanta- és illóolaj-tartalmuk miatt nehezen bomlanak le, és nagy mennyiségben savassá teszik a komposztot. A fahamu ezzel szemben erősen lúgosít, így itt is ügyeljünk a mennyiségre. A diólevél kis mennyiségben a többi levéllel együtt komposztálható, így a benne található növekedésgátló juglon nevű vegyület fél év alatt teljesen lebomlik. Ha nagy mennyiségű diólevéllel van dolgunk, építsünk számára külön komposztálót, és csak két év után keverjük a többi komposzthoz!
Zöld kerti hulladék
A zöld kerti hulladék képviseli a nitrogéndús komponenst a keverékben, ide tartozik a frissen nyírt fű, gyomok, elszáradt virágok, visszavágott lágyszárúak, lehullott gyümölcsök stb. A komposztálódás meggyorsítása végett érdemes ezeket is darabolva tenni a komposztálóba. Az őszi avar kiváló komponense a komposztunknak, szén-nitrogén-aránya pedig ahhoz is megfelelő, hogy külön, további kerti hulladék hozzáadása nélkül komposztáljuk.
Gyomok
Ha felmagzott gyomokat, növényi szaporítórészeket (pl. gyümölcsök magja, csonthéjasok, hüvelyesek, zöldségek magostul stb.) helyezünk a komposztálóba, előfordulhat, hogy az érett komposzt felhasználása után kicsíráznak új helyükön. Mindez a veteményeskertet egészen új dimenziókba emelheti, a megregulázatlan öntermő kertecske sok kellemes meglepetéssel szolgálhat. A gyommagvak kapcsán már más a helyzet, aki szeretné ezt elkerülni, még virágzás, felmagzás előtt gyűjtse be őket.
Invazív vagy mérgező növények
Az invazív, gyorsan terjedő és esetenként mérgező növények, növényi maradványok ne kerüljenek a komposztálóba! Ilyen agresszív, az elmúlt években nagy tömegekben megjelent nem őshonos növény az árokpartokról megállíthatatlanul terjedő japán keserűfű. Vidéki kertekben a minden részében mérgező kínai alkörmös bukkanhat fel. Ezért ha valami szokatlan, új növénypopulációt fedezünk fel a kertünkben, mindenképp nézzünk utána, mivel van dolgunk! Gyökérzónás eltávolítást követően pedig helyezzük a kommunális kukába vagy semmisítsük meg!
tulipgardencafe.hu / Greendex
