Az elmúlt hónapokban, a nyári hőhullám idején számos képpel, cikkel találkozhattunk, melyeken a beton, a térkő, vagy épp a műfű hőmérsékletét hasonlították össze a különböző zöldfelületekkel – előbbiek hőmérséklete jelentősen magasabb volt, mint a parkosított részeké. Az egyre gyakoribb hőhullámok, valamint a megemelkedett energiaköltségek miatt pedig igen fontos, hogy a házunk, vagy épp egy gyárcsarnok szigetelése minél hatékonyabb legyen, lehetőleg környezetbarát módon.
A kánikulában is felüdülést jelenthet
A zöldtető nem mai újítás, a kánikulai napok mégis rávilágítottak arra, hogy ennek a megoldásnak milyen jelentősége lehet a modern építészetben. Meglepő módon a zöldtető megoldások iránti igény nem annyira a magánlakások tulajdonosai, a társasházi közösségek, de még csak nem is az irodaépületet üzemeltetők részéről jelentkezik legerőteljesebben, hanem sokkal inkább az ipari csarnokok és logisztikai központok irányából.
Ebben a szegmensben rendkívül nagy jelentősége van a pontos temperálásnak, mert az üzemeltetési költségek aránytalanul nagy részét viszi el a hűtés és a fűtés, mivel ezek a jellemzően egyszintes, de nagy alapterületű épületek, melyek nagyon kitettek a nagy felületű födém felől a külső hőmérséklet változásának és a napsugárzásnak.
Két típusú zöldtető van
Hogy jobban megértsük, miről van szó, a zöldtetőknek két alapvető típusa van:
- intenzív: itt a zöldtetőt a tulajdonos használni is akarja, tehát valójában egy zöldített tetőterasz, jellemzően évelő növényekkel, cserjékkel, cserepes növényekkel, kaspós fákkal beültetve. Jellemzően ilyen zöldtetőre vágynak a magánszemélyek, és gyakran az irodaépület üzemeltetők is;
- extenzív: csak korlátozottan járható, kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az alatta található tetőfelületet megóvja a hőhatástól, az UV sugárzástól, a fizikai ráhatástól (jégeső), vagy a fagytól, mindeközben pedig széndioxidot kössön meg; kiemelkedő jelentősége van a nagy tetőfelületű ipari, kereskedelmi és logisztikai ingatlanok esetében, ahol az üzemeltetési költségek között nagy súlyt képvisel a temperálás.
A zöldtetők nemcsak funkció, hanem több más paraméter alapján is jól megkülönböztethetők. A távol tartott meleg, illetve hideg természetesen ezek közül a legfontosabb, mégsem elhanyagolható szempont, hogy a tető mennyi vizet tart meg a lehulló csapadékból, mennyire könnyű, vagy nehéz telepíteni, milyen előkészületeket igényel a telepítés, sőt, az ingatlan üzemeltetőknek fontos az is, hogy amennyiben mégis valamilyen károsodás éri a tetőt (beázás), akkor az a telepített növényzet alatt milyen költségekkel javítható.
Ebben a szegmensben tevékenykedik Nágel Péter kertészmérnök startupja, mely szabadalmi eljárásra benyújtott egy moduláris zöldtető rendszert.
„A GIBox-modulok alja 10 centiméter vastag hőszigetelés, amely felett gyakran áll néhány centiméter víz, és amit sohasem ér közvetlen hősugárzás, mivel felette 8 centiméter vastag a növényzet gyökérzetének helyet adó kavicságy, és erre is árnyékot vet maga a növény”– mondta az Economx kérdésére Nágel Péter, a megoldás egyik feltalálója.
A szakértő szerint az eddigi szenzoros mérések alapján az eredeti tető felszínén mért hőmérséklet télen átlagosan 5-8 fokkal melegebb, mint a külső hőmérséklet, melegben pedig átlagosan 6-11 fokkal hűvösebb, mint a külső hőmérséklet.
A modulok alatti felületen mért ilyen hőmérséklet kiegyenlítés 15-20 centiméteres EPS szigeteléssel egyenértékű fűtési és hűtési energia megtakarítását teszi lehetővé, ami különösen nagyobb csarnokoknál, ipari létesítményeknél, irodaházak és lakóépületek legfelső szintjein jelenthet hatalmas megtakarítást a felhasználóknak.
tulipgardencafe.hu / Greendex
