Február 2. Gyertyaszentelő boldogasszony napja
Mint azt a nevével is mutatja, a templomokban ilyenkor szenteltették a gyertyát, amit aztán igen sokféleképpen használtak. Például az újszülött mellett égették a keresztelésig, nehogy a gonosz szellem kicserélje.
Ha szép napos az idő, s kijön a medve a barlangjából, mivel meglátja az árnyékát, bizony visszamegy, és még negyven napig ki sem bújik, olyan hideg lesz. Viszont „gyertyaszentelőkor”, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél.
Február 3. Balázs napja – Balázsolás
A balázsolás vagy balázsjárás néven ismert szokás alkalmával az iskolás gyermekek házról házra jártak, adományokat gyűjtöttek, iskolába hívogattak, hiszen régen még nem volt kötelező az általános iskola elvégzése.
Február 6. Dorottya napja
„Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja” Vagyis ha 6-án fagy, 16-án, Julianna-napkor megenyhül az idő.
Február 14. Bálint napja
„Száraz, hideg a levegő, bő termést hoz ránk az idő!”– tartja a néphit. Ez a nap igen alkalmas a „tyúkültetésre”. De mindig csak páratlan számú tojást lehetett tenni a fészekaljba. Ha a vadgalambok visszatértek, a tavasz közeledtére következtettek.
Február 24. Mátyás napja
„Mátyás, Gergely két rossz ember”, figyelmeztették egymást a gazdák, arra utalva, hogy csak óvatosan a tavaszi munkákkal, mert ezeken a napokon még nagy hidegre lehet számítani. Mátyás, ha e napon jeget talál, töri, de ha nem talál, akkor csinál. A nagy hideg jó termést ígér, a szeles idő viszont kevés tojást.
szeretemamezogazdasagot.hu / edenkert.hu
