KezdőlapAgrárvilágHírekSzakmai pályafutásom egyik koronája…

Szakmai pályafutásom egyik koronája…

Immár hetedik alkalom került meghirdetésre Az Év Agrárembere kitüntető díj, ahol 30 jelölt 10 kategóriában szeretné elnyerni a kitüntető címet. A döntőbe jutott versenyzők nem csak a kategória győzelmet tudják elnyerni, hanem egy online szavazás segítségével akár a közönségdíjat is megkaphatják. Ezen a szavazáson Dr. Orlóci László 994 szavazattal elnyerte a közönségdíj második helyét. A Füvészkert igazgatója a kitüntetéssel kapcsolatos érzéseiről, életéről és a jövőbeli terveiről is mesélt.

Számos díj és elismerés birtokosa most pedig magáénak tudhat egy olyan kitüntető címet, ahol nem csak a szakmabeliek szavaztak Önre. Mennyiben más ez az érzés egy szakmai elismeréshez képest?

Nagyon megtisztelő volt már a jelölés is, hiszen több szervezet is szerette volna, hogy részt vegyek ezen a rangos megmérettetésen. Jó érzéssel töltött el, hogy majdnem 1000 szavazatot sikerült összegyűjtenem, és ezzel a közönségdíj második helyezettje lettem. A szavazatok mellé nagyon sok kedves megjegyzést, illetve kommentet is kaptam, ami szintén megtiszteltetés volt számomra. Gyakorlatilag azt gondolom, hogy ez a szakmai pályafutásom egyik koronája lehet.

Miért döntött a kertészet mellett?

Nagyapám híres kertész volt, így a kertészet alapvetően már gyermekkoromtól a véremben volt. Igaz a szüleim más területen dolgoztak, de a nagyapámtól nagyon sokat tanultam és már a középiskolai tanulmányaimat is kertészeti szakközépiskolában végeztem. Én azt gondolom, hogy ez előre el volt rendeltetve.

Munkája során oktatással, illetve kutatással is foglalkozott, melyik áll közelebb a szívéhez?

Több mint 32 évig oktattam hétről hétre, ami azt jelenti, hogy kertészeti technikumban tanítottam a szakmát. Közel áll a szívemhez ez a munka, vagyis közel állt amíg tudtam csinálni, most sajnos időhiányában kevesebb lehetőségem van a fiatalok között lenni. A kutatás már egy egészen más kérdés, hiszen az végig kísérte, illetve kíséri az életemet. Alapvetően nem vagyok egy „szobatudós” típus, ezért inkább a gyakorlatias és innovációs kutatásokat részesítem előnyben a mai napig is. Az oktatás és a kutatás nagyszerűen kiegészítik egymást, illetve erről én azt gondolom, hogy az ember csak azt oktathatja, amit már kipróbált és azt kutathatja, amiről tapasztalása van.

Van utánpótlás a fiatalok körében a kertészeti kutatás szakterületére?

Szerencsére mindig adódnak a kutatás iránt érdeklődő fiatalok. Utánpótlásbeli hiányosságokat én inkább a szakma gyakorlati területen vélek felfedezni. Úgy látom, hogy a fiatalok körében az agrárium nem egy kedvelt terület, úgy is mondhatjuk, hogy nem egy „sztár” szakma, mert rengeteg kényelmetlenséggel járhat együtt. Az egyik ilyen kényelmetlenség az időjárás és az időjárás okozta viszontagságok, hiszen a munka könnyen lehet eredménytelen a legjobb szándék ellenére is. A másik ilyen kényelmetlenség, hogy bár a modern gépek nagyon sok terhet levesznek a vállunkról még is rengeteg fizikai munkát igényel ez a szakma. Nem véletlenül szoktuk mondani viccesen, hogy a derék fájás igazi kertész betegség.

Az idei évben 250 éves a Füvészkert, melynek 2004 óta Ön az igazgatója. Készülnek az idén bármilyen rendezvénnyel ennek a szép évfordulónak a tiszteletére?

A budapesti Füvészkert, avagy ELTE Füvészkert az ELTE különleges oktatási egységeként működik, és ez valójában azt jelenti, hogy az idén a 250. tanévet fogjuk elkezdeni. Reményeink szerint a szeptemberi ünnepélyes megnyitóra és az azzal kapcsolatos eseményekre már valós jelenléttel is sor kerülhet. Ha ez így lesz akkor természetesen mindent megteszünk azért, hogy minél szélesebb körben be tudjuk mutatni az 1771-ben alapított botanikus kertet.

Az ELTE és ezáltal a Füvészkert is negyedévezred óta fennálló intézmény. Ez alatt a hosszú idő alatt sok kiváló ember dolgozott itt, akik igen magas színvonalú eredményeket értek el akár a kutatás, akár a kertészet területén is. S nem szabad megfeledkeznünk a pedagógusokról és az egyetemi oktatókról sem, akik színvonalas munkájukkal segítették a tanulni vágyó diákokat.

Hogyan tudná egy pár mondatban az emberek érdeklődését felkelteni a Füvészkert iránt?

A füvészkert mindig mutat valami látványosságot és érdekességet. A kert egy élő növénygyűjtemény, hiszen több mint 8500 különféle növény található benne, melyek percről percre más és más arcukat tudják megmutatni. Az élő növények mellett sok más gyűjtemény is található a botanikus kertben hiszen van herbáriuma, könyvtára, maggyűjteménye, de azért az emberek döntő többsége még is csak az élő növényekre kíváncsi. Meleg szívvel ajánlom mindenkinek, hogy tegyen egy kellemes sétát itt nálunk még abban az esetben is, ha esetleg csak 10 perce vagy félórája van, mert egy megnyugtató kikapcsolódás. Az elmúlt 15 évben jelentősen megnőtt a látogatottság, hiszen a pandémiás időszakot megelőzően már több mint 60000 látogatója volt a Füvészkertnek. Azt gondolom, hogy ez a tendencia tovább folytatódik, mert egyre jobban igényeljük a zöldet, a zöld környezetet és az élővilág megismerését.

Milyen tervei vannak a jövőre a Füvészkeretet illetően, illetve a kutatással kapcsolatosan?

Mindig vannak tervek akár még óriási tervek is, s ezek közül van olyan, ami befutó és mindig van olyan is, ami még egy kicsit várakozó listán van, ennek következtében az élet állandóan pezseg. Gyakorlatilag ezért érdemes dolgozni, mert ettől teljes az élet. A 2010-s években a kert nagy részét felújítottuk, de a kastély épületünk még vár a rekonstrukcióra. A Füvészkertnek van egy vidéki botanikus kertje, egy arborétuma, mely Alsógödön található és a Huzella- kert nevet kapta, a kert korábbi tulajdonosa után. Ez egy csodálatos 6 hektáros arborétum, melynek az állapota nem mondható túl jónak. Elkészült egy revitalizációs terv, amelyet szeretnénk végrehajtani. 2020. februárjában a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatójától Prof. Dr. Gyuricza Csabától kaptam egy megbízást, amely arra irányult, hogy a magyarországi dísznövény kutatást szervezzük újra, hiszen ez az elmúlt időszakban a kertészeti kutatásból szinte teljesen eltűnt. A lakó környezetek zöldítése, a városi zöld felületek nagyságának a növelése rendkívül fontos téma az egész világon, éppen ezért van szükség az erre irányuló kutatások újra indítására. Beszélgetésünket Jane Goodall antropológus szavaival szeretném zárni aki azt mondta: „ A talaj és a növények tapintása, a velük való foglalatoskodás, a föld szaga, a növények illata és megnyugtató színeik enyhítik a feszültséget, lelket öntenek az emberbe.”

Törös Ramóna

Ajánló