A bodzatermesztés jövedelmezősége az elmúlt években jelentős mértékben növekedett, ennek tudható be az a tény is, hogy egyre több növényvédelmi beavatkozást végeznek el a gazdálkodók, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb, illetve a legjobb minőségű gyümölcsöt takaríthassák be.
Aki kicsit utána olvas a témában, számos helyen azt olvashatja, hogy a bodza növényvédelmére nem kell nagy költséget fordítani, ugyanis egy ellenálló növény. Valójában ez így is van, hiszen normális körülmények között, némi védekezéssel, tökéletes minőségű gyümölcsöt tudunk előállítani, de az egyre hektikusabb, erősen hajlamosító környezeti tényezők ezt is felülírják.
Az idei év példája okán tapasztaltam meg a saját bőrömön, hogy ha jön a baj, akkor az a bodzában is csőstül jön. Június második dekádjában a levelek színén szabálytalan alakú barna foltok jelentek meg, melyek határvonala éles sötét színben pompázott.
A foltok udvara pedig sárgás klorotikus szimptómát mutatott. A fent említett tünetek alapján a bodza fómás levélfoltosság Phoma sp.) tünetét figyelhettem meg, mely napok alatt egyre nagyobb mértékű fertőzést indított el az ültetvényben.
A fómás levélfoltosság tünete a már fent említett szabálytalan alakú foltok, melynek határvonala éles sötét színű, sárgás klorotikus udvarral. A foltok belseje az idő előrehaladtával kivilágosodik. A bodzáról izolált fajnak kerekded piknokonídiumai van, ez felel a kórokozó ivartalan szaporodásáért a nyár folyamán.
Az elsődleges fertőzést a tavasszal képződő aszkospórák indítják el. A kórokozó elleni védekezés elsődleges eleme a fertőzött növényi maradványok fertőtlenítése, talajba forgatása. Kiskerti körülmények között lehetőségünk van akár a fertőzött lomb eltávolítására, komposztálására. Állománypermetezés.
A következő növényvédelmi problémát az atkák okozták. Bodza ültetvényben 2 atka fajt említhetünk meg, a Bodza levélatkát ( Epitrimerus trilobus), illetve a Kétfoltos takácsatkát ( Tetranychus urticae).
Bevallom az őszintét nem egy szép látvány, egy amúgy erőtől duzzadó ültetvényben ilyen szimptómákat látni. Már messziről észre lehetett venni, hogy valami baj van, mert a juvenilis részei a növénynek teljes mértékben deformáltak voltak, a hajtásnövekedés pedig leállt ez miatt.
Az atkák kártételéről közösen elmondhatjuk, hogy az általuk végzett károsítás nyomán a levelek torzulnak, fodrosodnak, ráncosodnak. A bodza levélatka a kéregrepedésekben telel, ezzel ellentétben a kétfoltos takácsatka a talajban. Rügypattanást követően kezdik meg az intenzív szívogatást, és szaporodást.
Évente akár több nemzedékük is kialakulhat, ezért igen jelentős kártevői a bodzának. A kora tavasszal okozott kártételük nyomán a hajtások növekedése csökken, illetve le is állhat.
Az atkák ellen való védekezés több lépésből tevődik össze. A kétfoltos takácsatka első szaporulata gyomnövényeken fejlődik ki, ezért fontos az ültetvények gyommentes állapotának fenntartása, ezzel ugyanis nagymértékben mérsékeljük a takácsatkák felszaporodásának esélyét. Állományban lehetőségünk van speciális akaricid hatóanyagú készítmények alkalmazására, a rügypattanást követően. Végül pedig a télvégi lemosó permetezés fontosságát szeretném kiemelni, mellyel szintén nagymértékben csökkenthetjük az atkanyomást az ültetvényben.
szeretemamezogazdasagot.hu / Komáromi Kornél
