A pályázat megnyílásával párhuzamosan ismét a csapból is a precíziós gazdálkodás folyik. E tevékenység azonban nem szabad, hogy a betakarítással véget érjen. A tárolás, értékesítés, szállítás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A piacon mozogni, érvényesülni, eladni olyan képességeket igényel, amelyek messze túlmutatnak a mezőgazdálkodáson. De menjünk még tovább! Terjesszük ki a precíziós gazdálkodás amúgy is képlékeny meghatározását egészen a bevétel befolyásáig, és az azzal való gazdálkodásig!
Most, amikor nyitva a 100 milliárd forintos keretű pályázati lehetőség a precíziós gazdálkodási technológia elterjesztésének a támogatására, sokan a fogalom kapcsán csak traktorok, betakarítógépek, munkagépek, infokommunikációs eszközök beszerzésére tudnak gondolni. A költségek felét, maximum 250 millió forintot lehet elnyerni. A precíziós gazdálkodási gyakorlat kétségkívül csökkenti a műtrágya és növényvédő szer felhasználását, valamint javítja a talajok vízmegtartó képességét és minimalizálja a talajtaposási károkat is. Ehhez azonban tudni kell működtetni, használni. Csak reménykedni tudok abban, hogy az akár kétezer támogatási kérelem gazdája, amely a jogcímre beözönlik, fogja tudni használni a csúcstechnikákat. Kiaknázza a hatékonyságnövelési és környezetgazdálkodási előnyöket, és nem csak egy géppályázatként tekint e lehetőségre.
Anyakönyvi nevén „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” című pályázati felhíváshoz kapcsolódik egy precíziós, digitális szolgáltatásokra fordítandó 7 százalékos keret. Sokan ezen inkább bosszankodnak, mint örülnek neki. Nem csak azért, mert a szám ötről emelkedett hétre végül, hanem azért is, mert egyfajta kényszer az eszközök magas színvonalú alkalmazására. Pedig ez az összeg akár 35 millió forint is lehet, amiért cserébe igen fontos szolgáltatásokat vehetünk. Ezek a szolgáltatások vezetnek el minket oda, hogy a technológia fejlesztéseken túllépve a precíziós gazdálkodást tevékenységünk teljes keresztmetszetére kiterjesszük. Ne kezdem itt el sorolni azokat a divatos kifejezéseket, amelyek e témakörbe egyre gyorsabb ütemben szaporodnak, inkább arra hívom fel a figyelmet, hogy a helyzet adta lehetősége okosan kell kihasználni. Maga a technológia ugyanis csak egy szeletét fedi le a fejlesztendő területeknek. Több tevékenység is van az üzemben, amely még a termelés hatékonyságánál is nagyobb hatással vannak a jövedelmére.
Miközben tehát a betakarítási eredmények, árviszonyok töltik ki meg az agrármédiumokat, érdemes elgondolkodni azon is, hogy hol vannak a helyspecifikus gazdálkodás keretei. Leginkább arról beszélünk, hogy a digitális eszközök révén megismerjük a termőhelyi adottságokat, fenntartható módon javítjuk a versenyképességünket, megfelelünk a klímaváltozási kihívásoknak. A versenyképességgel kapcsolatosan azonban már kissé homályossá válik a történet. Inkább a hatékonyság a megfelelő kifejezés. Attól még nem kapunk magasabb árat, hogy a mai értelemben vett precíziós gazdálkodás útjára lépünk, biztonságosabbá tesszük a termés mennyiséget, esetleg javítunk a minőségen. Ahhoz sokkal több kell. Ezért beszélünk mi a precíziós gazdálkodás kapcsán arról, hogy a fogalomba bele kell értenünk a betakarítást követő tevékenységet is. A megfelelő piacon, a megfelelő időben, a legjobb áron eladni a termeléstől nagyon eltérő képességeket, felkészültséget igényel. A jövedelmünk pedig nagy mértékben függ ettől.
A precíziós gazdálkodással kapcsolatos kommunikációt ki kellene terjeszteni a fogalom tartalmának bővítésére. A jelenlegi szinten kicsit úgy tűnik, mint kereskedői varázsszó ahhoz, hogy gépeket, technológiákat, szolgáltatásokat adjunk el a gazdáknak. Értelmezésünkben a precíziós gazdálkodás a precíziós termelést és a precíziós értékesítést egyaránt jelenti. A gazdálkodás kifejezés pedig még ennél is többet takar. Magában foglalja például az erőforrásokkal való gazdálkodást. A rengeteg előálló adat alkalmat teremt arra is, hogy a gazdálkodás pénzügyi adataival kiegészítve a teljes gazdálkodási tevékenység áttekinthetővé váljon. Így kiderülne mindenki számára, hogy hol keletkezik a jövedelem. Érzékelhetőbbé válna például, hogy a termelési, értékesítési szerződések kötése, a piaci információk, az értékesítés időpontjának megválasztása milyen fontos.
Aki eljutott oda, hogy termelési tevékenységét precíziós irányban fejleszti, ne álljon itt meg. Ki kell alakítani a képességet (tanulni, profira bízni) a precíz tároláshoz, értékesítéshez. Máris kiderülne például, hogy a fajtaazonos kínálati méret növelése érdekében nem nélkülözhető a termelői együttműködések erősítése. Ez ma már közhelyesen hangzik, de attól még igaz. Kétségtelenül van ezen a téren előrelépés az országban, de korán sem olyan léptékű, ami meglátszana a jövedelmek alakulásában is. A precíz gazda azzal is foglalkozik, hogy mi az a növény, vagy éppen állatfaj, amely fenntarthatóan és nyereségesen állítható elő adottságai között. Az EU egyre szigorodó állatjóléti, környezetvédelmi szabályai kényszerpályát képeznek. Az okos, precíz gazda ezt nem csak elfogadja, hanem elébe is megy, így versenyelőnyre tesz szert.
Súlyos stratégiai kérdésekhez jutottunk tehát. A precíziós gazdálkodás fogalmából kiindulva arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a gazdálkodás egy komplex tevékenység, nem elég, ha csak a termelés technológiai szintjén haladunk előre. Ne hagyjuk, hogy elhomályosítsa gondolkodásunkat, egy irányban tartsa figyelmünket! Önmagában a precízebbé váló termelés nem hoz megváltást! Viszont kitűnően illeszthető a precíz gazdálkodás komplex stratégiájába.
A cikk hasonló érdekességek mellett megtalálható az agrotrend.hu oldalon is!
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ
