Úgy szól a népi megfigyelés, hogy április 14-e a szénatermeléssel foglalkozóknak egy igen fontos nap. Ha ilyenkor a vetés már zöldül, akkor abban az évben nagyszerű széna várható. A széna a haszonállatok egyik legjelentősebb takarmánya, ezért elég fontos, mennyi és milyen minőségű termés lesz.
A szénának is több fajtája van. Míg az anyaszéna az első kaszálásból származik, addig a sarjúszéna a nyár folyamán újrasarjadzó növények második vagy harmadik kaszálásából keletkezik. Márpedig jó széna nélkül nincs az állatoknak télen takarmány, így érdemes figyelni e hiedelemre, biztos, ami biztos.
Egy másik népi hiedelem szerint tavasszal, ekkor szólal meg először a pacsirta és a kakukk. Mindkét vándormadár faj ilyenkor érkezik haza hosszú vándorlásából. Ezek a madarak nagy becsben vannak tartva, hiszen számos népdal, vers szól hazánkban mindkettőjükről.
Pacsirta
A pacsirta igazi tavaszhirdető, mert szinte az első költözködő madár, mely már egész korán feltűnik a mezőkön és hangjával kiabálja világgá a tavasz érkezését.
Petőfi Sándor:
„Pacsirtaszót hallok megint!
Egészen elfeledtem már.
Dalolj, tavasznak hirmondója te,
Dalolj, te kedves kis madár.”
Kakukk
Ki ne ismerné a kakukk jellegzetes hangját. A kakukk is vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Főként hernyókkal, ízeltlábúakkal táplálkozik. Ismert arról, hogy tojásait nem maga kelti ki, hanem egy gazdamadarat keres, akinek a fészkébe belopja a saját tojásait, ezzel letudva szülői kötelességeit.
Kányádi Sándor: Kakukk verse.
Nem szeretem a kakukkmadarat,
mert folyton-folyvást egyet hajtogat:
kakukk, kakukk, kakukk.
Mintha az erdő egyesegyedül
az övé volna, szégyentelenül
fújja a magáét: kakukk, kakukk.
Túlkiabál minden más madarat,
csak harsogja a nyári ég alatt:
kakukk, kakukk, kakukk.
Ő mondja meg, hogy meddig élhetek,
kisajátít idegen fészkeket,
abba tojik a szemtelen kakukk.
Hallgat az erdő, bölcsen bólogat:
szeretni kell mindenegy madarat,
akkor is, ha kakukk.
Hatalmas az ég, végtelen a nyár,
s ideje a kakukknak is lejár,
elnémul, bereked.
És újra hallod majd a cinegék,
pintyek, rigók kedves kis énekét
s a locska verebet.
