KezdőlapAgrárvilágÁllatKacsafarkú szender és izgalmas tudnivalók róla

Kacsafarkú szender és izgalmas tudnivalók róla

Nem véletlenül választották hazánkban az idei év rovarának a kacsafarkú szendert. Jellegzetes, izgalmas és mégis titokzatos kinézete miatt sokak kedvence lett azonnal.

Kacsafarkú szender kinézete

Teste és elülső szárnya szürkés színű, hátsó szárnya pedig sárgás. Potrohán feltűnő széles, fekete-fehér pamacs található, amolyan kacsafarok kinézetű. A nevét tulajdonképpen erről kapta. A fekete-fehér pikkelypamacs a kormányzásban, irányváltásban van segítségére a repülés során. Szárnyfesztávolsága 40-50mm, így viszonylag nagyobb a lepkefajták között. Bár akad tőle is jóval nagyobb szenderfaj is, a Halálfejes Szender, mely a Közép-Európai lepkék között a legnagyobb méretű, tömegű szender. Szárnyfesztávolsága 12,5 centiméter és vetekszik Európa legnagyobb lepkéjével, a Nagy pávaszemmel is. Hangja jellegzetes, hangos, zúgó, a dongóhoz hasonló, így könnyű észrevenni.

Hernyója zöldes vagy sárgás színű, hosszanti csíkokkal az oldalán.

Tudnivalók e lepkefajról

A rovarok osztályába, a lepkék rendjébe, ezen belül pedig a közel 800 féle fajt megszámláló a szenderfélék családjába tartozik. Hazánkban ritkának számít és mintegy 20 faja található csak meg a 800 féle szenderből.

A kacsafarkú szender igazi vándorlepke, mediterrán területekről indul útjára és elképesztő távolságokat képes megtenni. Újabban hazánkban is áttelel olykor, de azért jellemzően április és október között lehet vele találkozni leginkább, majd tovaszáll.

Sebesen szeli a levegőt és meglehetősen gyorsan közlekedik, a virágok között könnyen cikázik, vált irányt. 85-öt is csap másodpercenként a szárnyaival, mikor egyhelyben repked.

A kifejlett lepke pödörnyelvével szívja ki a nektárt a virágokból. A tölcséres virágokat kedveli leginkább, mint a petúnia, trombitafolyandár, oroszlánszáj, sereglonc, hajnalka, jázmin. Értékes segítség a beporzásban.

fotó: pixabay.com

A szenderek élettere

Erdőszélek, tisztások, kertek, rétek, tópartok területén található meg nagyrészt, vizekhez közel, ahol sok a virágos növény és talál magának búvóhelyet, hálóhelyet. .

Honnan kapta a magyar kolibri elnevezést?

Méretéből és mozgásából kifolyólag is nagyon hasonlít egy kolibrire. Kolibriszerűen egy helyben tud lebegni, meglehetősen sokáig, miközben nektárt szív a különböző növényekből a pödörnyelvével, pont, mint a kolibri. Ezért sokan kolibrinek is nézik hirtelenjében. Mondhatjuk, hogy hazánk kolibrije a kacsafarkú szender.

Ez a kedves kis lepkeféle bár nagy, hangos, zúgó hangot ad ki és meglehetősen szokatlan a kinézete, de ártalmatlan, jóságos kis állat. A növényeknek segít a beporzásban.

Ajánló