Elhunyt a Georgikon szeretett professzora, Kovács József professor emeritus, az Év Agrárembere díj egykori életműdíjasa.
Kovács József 1927-ben született Bácsborsódon a Bácskában. Egész gyermekkora a sertéstenyésztés körül zajlott, szüleitől tanulta meg az állatok szeretetét a velük való bánásmódot. 1946-ban érettségizett majd a budapesti Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerzett oklevelet 1956-ban. 1960-ban egyetemi doktorátust szerzett Budapesten, 1969-től a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. 1953-ban került Keszthelyre, ahol sertéstenyésztéssel kapcsolatos kutatásokkal kezdett foglalkozni. Megszervezte a fehér hússertés – törzstenyészetet. A keszthelyi állományból kikerült szaporító anyag az ország egész területén elterjedt. 1956-ban megszervezte a sertésteljesítmény vizsgálatokat a keszthelyi kísérleti gazdaságban. 1969-től az Állattenyésztési Tanszék irányítására kapott megbízást a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. E feladatát 29 évig látta el. Megszervezte a sertéstenyésztés szakmérnök képzést. Tudományos és oktatási munkája során mind a hazai, mind külföldi kapcsolatai kiterjedtek.
Létrehozott egy sertéstenyésztési kutatóállomást. Oktatói tevékenysége során az ismeretek megalapozását biztosító általános állattenyésztéstan előadásait, illetve a részletes állattenyésztéstan keretén belül a sertéstenyésztéstan előadásait tartotta. Az általa irányított alapkutatási terület is a leglényegesebb gyakorlati problémák elméleti alapjainak feltárására irányult. Fejlesztő munkája a takarmányozás, a vágóérték-javítás, a tartástechnológia, a környezetvédelem körére terjedt ki.
Az ifjúság nevelésében, a Georgikon iránti kötődést mélyítette, a hagyományok megbecsülésére késztette hallgatóit. Az élete végéig Keszthelyen lakó, példamutató családi életet élő professzor gyakorlati és tudományos munkáját számos kitüntetés fémjelzi. Egész életében azt vallotta, hogy a sertéstenyésztésre illik odafigyelni a termelőnek, a kutatónak és a kormányzatnak egyaránt, hiszen ez az élelmiszer a magyar ember egyik legfontosabb tápláléka. Visszaemlékezésében azt mondta, ha újból kezdhetné, akkor sem választana más hivatást. A tanítást és az új generáció kinevelését még 90 éves kora után is fontosnak tartotta, egész élete e köré épült.
Diákjait komplex gondolkodásra nevelte, a Bácskai Egyetemi Klub örökös vezetőjeként fogta össze, segítette egyetemi létüket. Gondoskodására mindig számíthattak. Hívő katolikus ember volt, magasröptű, heves előadásain tanítványainak még a bácskai húsos hurka készítését is megtanította.
A hazai mezőgazdaságot gazdagító produktív munkássága során számtalan elismerést kapott, az Agrotrend Csoport által kiírt Év Agrárembere díj életműdíját is kiérdemelte.
Tanítványai, tisztelői, sosem feledik Őt! Isten nyugosztalja Professzor Úr!
agrotrend.hu
