Gyászhír

Elhunyt a Georgikon szeretett professzora, Kovács József professor emeritus, az Év Agrárembere díj egykori életműdíjasa.

Kovács József 1927-ben született Bácsborsódon a Bácskában. Egész gyermekkora a sertéstenyésztés körül zajlott, szüleitől tanulta meg az állatok szeretetét a velük való bánásmódot. 1946-ban érettségizett majd a budapesti Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerzett oklevelet 1956-ban. 1960-ban egyetemi doktorátust szerzett Budapesten, 1969-től a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. 1953-ban került Keszthelyre, ahol sertéstenyésztéssel kapcsolatos kutatásokkal kezdett foglalkozni. Megszervezte a fehér hússertés – törzstenyészetet. A keszthelyi állományból kikerült szaporító anyag az ország egész területén elterjedt. 1956-ban megszervezte a sertésteljesítmény vizsgálatokat a keszthelyi kísérleti gazdaságban. 1969-től az Állattenyésztési Tanszék irányítására kapott megbízást a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. E feladatát 29 évig látta el. Megszervezte a sertéstenyésztés szakmérnök képzést. Tudományos és oktatási munkája során mind a hazai, mind külföldi kapcsolatai kiterjedtek.

Létrehozott egy sertéstenyésztési kutatóállomást. Oktatói tevékenysége során az ismeretek megalapozását biztosító általános állattenyésztéstan előadásait, illetve a részletes állattenyésztéstan keretén belül a sertéstenyésztéstan előadásait tartotta. Az általa irányított alapkutatási terület is a leglényegesebb gyakorlati problémák elméleti alapjainak feltárására irányult. Fejlesztő munkája a takarmányozás, a vágóérték-javítás, a tartástechnológia, a környezetvédelem körére terjedt ki.

Az ifjúság nevelésében, a Georgikon iránti kötődést mélyítette, a hagyományok megbecsülésére késztette hallgatóit. Az élete végéig Keszthelyen lakó, példamutató családi életet élő professzor gyakorlati és tudományos munkáját számos kitüntetés fémjelzi. Egész életében azt vallotta, hogy a sertéstenyésztésre illik odafigyelni a termelőnek, a kutatónak és a kormányzatnak egyaránt, hiszen ez az élelmiszer a magyar ember egyik legfontosabb tápláléka. Visszaemlékezésében azt mondta, ha újból kezdhetné, akkor sem választana más hivatást. A tanítást és az új generáció kinevelését még 90 éves kora után is fontosnak tartotta, egész élete e köré épült.

Diákjait komplex gondolkodásra nevelte, a Bácskai Egyetemi Klub örökös vezetőjeként fogta össze, segítette egyetemi létüket. Gondoskodására mindig számíthattak. Hívő katolikus ember volt, magasröptű, heves előadásain tanítványainak még a bácskai húsos hurka készítését is megtanította.

A hazai mezőgazdaságot gazdagító produktív munkássága során számtalan elismerést kapott, az Agrotrend Csoport által kiírt Év Agrárembere díj életműdíját is kiérdemelte.

Tanítványai, tisztelői, sosem feledik Őt! Isten nyugosztalja Professzor Úr!

agrotrend.hu

Ajánló