A kávé hatóanyaga, a koffein a világ két legelterjedtebb pszichoaktív drogjának egyike (a másik az alkohol). Az emberiség fele bolondul érte, becslések szerint 500 milliárd csésze kávé fogy el naponta. Ódákat zengedeznek róla, most mégis úgy tűnik, hogy hamarosan luxuscikké válhat, de akár örökre el is tűnhet az életünkből.
Kutatások szerint ugyanis 2050-re felére csökken a kávétermesztésre alkalmas földek száma. A globális felmelegedés fokozatosan megváltoztatja a hőmérsékletet és a csapadékviszonyokat, és ha a tendenciák folytatódnak, 2080-ra végleg eltűnhet a kávé a polcokról.
Több mint százféle kávécserje és kávébab létezik, felmerül ezért a kérdés: miért nem térnek át a termelők szívósabb fajtákra? Vagy miért nem nemesítenek ki újabb változatokat?
Fotó: pixabay.com
Itt mindenki válogatós?
A válasz a kényes-finnyás ízlésünkben keresendő. A kávé (Coffea) nemzetség sokaságából ugyanis
mindössze kettőt hajlandó meginni az emberiség:
az arabicát (Coffea arabica) és a robusztát (Coffea canephora). De ezek közül is túlnyomórészt az arabicát. Ez adja a 100 milliárd dolláros világpiac háromnegyedét.
Csakhogy az arabica fajta is finnyás. Nem hajlandó 900 méteres magasság alatt tartózkodni. Sőt, igazából az 1000–2000 méter közötti magasságokban érzi otthon magát. Persze csakis akkor, ha termékeny vulkanikus a talaj, a csapadék pedig bőséges és egyenletes. És a hőmérséklet kizárólag 15 és 24 Celsius fok között mozoghat.
Ilyen szigorú feltételek mellett nem csoda, hogy egy kisebb klímaváltozás is alaposan megviseli. Olyannyira, hogy hagyományos termőterületei már most fogynak. (Más okból, de hasonló a helyzet egyébként a banánnal is.)
Fotó: pixabay.com
A robuszta az arabica ellentéte: ahogy neve is jelzi, edzettebb, ellenállóbb, igénytelenebb fajta. Tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, és nem vágyakozik a hegyekbe, a 900 méter alatti trópusi síkságokon is jól elvan. Cserébe kesernyésebb az íze az arabicáénál, emiatt olcsóbb és alacsonyabb rendűnek tartják. Amíg a világ kávétermésének felét adó Brazília és Vietnám, de a legtöbb kávétermelő ország is főleg az arabicát favorizálja, addig robusztát leginkább csak Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztenek. (Idehaza is az átlagos kávé többnyire robuszta).
Viszont mindkettőt ugyanazok a betegségek tizedelik. Az egyik az elmúlt évtizedekben elterjedt kávérozsdagomba, ami a kávécserjék élénk zöld leveleit barnává színezi. A másik a kávészú, ami befúrja magát a termésbe és ott rakja le petéit. Terjedésüket csak fokozza a genetikailag szegényes monokulturális termesztés és a melegedő klíma is.
Nagy most a tét
Kávénemesítő kutatók most lázasan keresik az arabica alternatíváját. Több mint harminc fajta ellenálló képességét vizsgálja most a legnagyobb kávévállalatok által finanszírozott nonprofit szervezet, a World Coffee Research. Eddig nem túl sok eredménnyel.
Ha továbbra is finnyásak maradunk, és nem sikerül a közeljövőben olyan fajtát kinemesíteniük, ami elviseli a változó éghajlati körülményeket, ám hozza az arabica lágyabb, selymesebb ízét, és ha nem sikerül megoldást találniuk a robusztát is pusztító kártevőkkel szemben, akkor lehet, hogy nemsokára kénytelenek leszünk más élénkítőszerek után nézni, vagy ráfanyalodni a háborús idők pótkávéjára, a cikóriára.
TulipGarden Café / INDEX – Kovács Róbert
