A tél pihenőidőt jelentene a kertész számára? Nem egészen! Számos olyan növény van, amely még a hideg évszakban is igényli a vízellátást. Itt olvashatják, hogy melyik növények esetében érdemes az öntözőkannához nyúlni.
Vannak olyan növények a kertben, amelyek a téli hónapokban teljes mértékben átadják magukat a téli álomnak. A lombhullató fák lehullatják leveleiket és vegetációs nyugalmi állapotba húzódnak vissza, akárcsak a lombhullató évelők, amelyeknek csak az elszáradt maradványai láthatók a föld felett. A geofiták, a gumós vagy hagymás tavaszi virágok szintén nyugalmi állapotban vannak. Ez megfordítva a dolgot azt jelenti az Önök számára, hogy itt nincs szükség öntözőkannára! De vigyázat, ez nem vonatkozik minden zöld kertlakóra. Cikkünkből megtudhatják, hogy melyik növények igényelnek vizet és melyik időpont alkalmas az öntözésre.
Párologtatás és vízfelvétel
Minden olyan növény, amely télen takaréklángra állítja az anyagcseréjét, vizet párologtat. Ide tartoznak a tűlevelűek, például a lucfenyő, az erdei fenyő, a jegenyefenyő és a tiszafa. A tűlevelek pórusai kicsik, és a párolgási sebesség ennek megfelelően alacsony. Egy viaszréteg is megvédi őket a túlzott párologtatástól. A nagy levelű örökzöldek, mint a babérmeggy vagy a korallberkenye, de a borbolya, a szirti fanyarka vagy a bangita is lényegesen több vizet párologtat el télen. Ugyanez vonatkozik az örökzöld kúszónövényekre, például a borostyánra vagy az örökzöld loncra. Különösen akkor, ha egy épület keleti oldalán, és így az esőtől általában védett helyen nőnek.
A bambusz és az örökzöld évelők is erősen párologtatnak, ami miatt vízhiánytól szenvednek. A bambusz erre összecsavarodott levelekkel reagál. Ha a talaj nem fagyott, akkor ez nem jelent nagy bajt – az említett növények a gyökereiken keresztül vízhez juthatnak. A problémák fagy esetén jelentkeznek: A legrosszabb esetben a növények kiszáradnak.
A hótakaró nélküli száraz fagyra időben reagáljunk
A kertészeknek figyelni kell, ha az időjárás jelentés száraz fagyot, vagy hó nélküli fagyot említ. A kifejezések olyan időjárási helyzetet írnak le, amelyben mínusz fokok vannak, de nincs hó. Ha nincs hó, akkor nincs szigetelőréteg sem, amely megakadályozza a fagy behatolását a talajba. Amikor napközben süt a nap, a növények a párologtatás miatt vizet veszítenek. A fagyos földből azonban nem tudnak víz utánpótlást felszívni a gyökereikkel. Ez az állapot kritikussá válhat a növények számára, legrosszabb esetben kiszáradnak. Megelőző intézkedésként ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a növények megfelelő vízmennyiséghez jussanak, mielőtt a fagyos időszak beköszönt. A következő szabály érvényes: Jobb, ha nem takarékoskodunk a vízzel, több kanna víz is szükséges lehet egy nagy cserjéhez.
A cserepes és a frissen ültetett örökzöldek öntözése
A cserépben tartott örökzöld növényeket különösen veszélyezteti a szárazság okozta stressz. Ez különösen igaz, ha tető alatt állnak, és nem jutnak esővízhez. Az erkélyen ilyenek lehetnek például a gyógynövények, a rozmaring és a kakukkfű. Ebben az esetben a földlabdát különösen veszélyezteti a fagy.
Ugyanez vonatkozik a frissen ültetett örökzöldekre is. Az ültetés után általában nem tudnak még teljesen megtelepedni a talajban, mert gyökérrendszerük még nem fejlődött ki kellőképpen. Fagymentes időszakban ezeket a növényeket is öntözni kell. Mindkét esetben ügyelnünk kell a jó vízelvezetésre, különben a földlabdában megfagyó víz elpusztítja a gyökereket.
Használjunk légáteresztő takaróréteget
Vannak más módszerek is, hogy a növényeket védjük télen a megnövekedett párologtatástól. Ez magában foglalja például a talaj befedését gallyakkal, mulccsal, téli növénytakaró fóliával ill. szövettel vagy száraz levelekkel. Így a talaj „nyitva” marad, és a növények számára elérhető lesz a víz. Nagyon fontos: A takarórétegnek légáteresztőnek kell lennie, különben a növények izzadni kezdenek a napfény hatására az üvegházhatás miatt. Az örökzöld évelőknek például a sziklakertben is jót tesz, ha betakarjuk őket.
Mein Schöner Garten
