Elgondolkozott már azon, hogy valójában meddig tartós a virágföld, és hogy érdemes-e még használni a régi virágföldet? A mein Schöner Garten portál munkatársa, Thomas Hess adja meg a válasz.
Akár zsákban, akár virágládában – az ültetési szezon kezdetével újra és újra felmerül a kérdés, hogy használható-e még az előző évi régi virágföld. Bizonyos körülmények között ez gond nélkül lehetséges, és valóban felhasználhatja a földet, más esetekben jobb, ha elteríti a kertben.
Egyáltalán miért használjunk speciális virágföldet, és ne vegyünk csak normál talajt a kertből? A zsákból kikerült talajnak ugyanis jobbnak kell lennie az egyszerű kerti földnél, és sokkal többet is tud nyújtani: felszívja a vizet és a tápanyagokat, ezeket megtartja, szükség esetén újra leadja, és közben mindig megfelelően laza marad – erre csak a jó minőségű talaj képes. A normál kerti talaj erre teljesen alkalmatlan, hamar kimerülne és összeesne.
Röviden: használható-e még a régi virágföld?
A hűvös és száraz helyen tárolt, zárt zsákban lévő virágföld egy év után is használható. Ha a zsákot már kinyitották és az egész idényben a szabadban tárolták, akkor a régi virágföldet csak kevésbé érzékeny balkonnövényekre használhatja, de jobb talajjavításra vagy mulcsozásra a kertben. A nyitott virágföld gyorsan ki is szárad, ezért 1:1 arányban keverje össze friss földdel, ha továbbra is cserepes növények ültetésére szeretné használni. A virágládából származó régi talajt legjobb a komposztba dobni.
A régi zsákos virágföld további felhasználása
Ha a virágföldet hűvös és száraz helyen tároltuk, és a zsák még zárva van, a talaj egy év múlva is szinte habozás nélkül tovább használható. Problémásabbá válik, ha a zsák már nyitva van, vagy a nyáron kint volt a szabadban. Mivel a talaj tápanyag tartalékai nedves és meleg időben növények nélkül is fokozatosan felszabadulnak, a tápanyagok felhalmozódnak, így a talajnak egyes növények számára túl nagy lesz a sótartalma.
Ez az ellenőrizetlen tápanyag-felszabadulás elsősorban a hosszan ható műtrágyákat érinti, amelyek bevonata hőnek és nedvességnek kitéve feloldódik, így a tápanyagok a talajba kerülnek. Ez megfelel a sok tápanyagot igénylő és kevésbé érzékeny balkonnövényeknek, mint a muskátli, a petúnia vagy a körömvirág, de a legtöbb szobanövényt és a frissen vetett magokat ez túlterheli.
Teljesen problémamentes azonban, ha a régi virágföldet a kertben szeretnénk talajnak, mulcsnak vagy talajjavításra használni. Akár nyitva volt már a zacskó, akár nem. Egyszerűen oszlassa el a talajt az ágyásokon, cserjék alatt, évelők vagy zöldségsorok között.
Egy további gyenge pont a virágföld víztartalma. Mert ha már kivettünk egy keveset a zsákból, akkor a föld többi része, ami a zsákban marad, kiszáradhat, vagy annyira száraz lesz, hogy már nagyon nem szívesen veszi fel az új vizet. Ez gondot okoz a virágládákban. Ha ezt a virágföldet talajnak vagy talajjavításra használják, az nem jelent problémát. A nedves kerti talaj már biztosítja azt, hogy a talaj fokozatosan újra nedves legyen, és a virágföld úgyis összekeveredik a kerti talajjal. Ha a száraz talajt ládákba töltjük, akkor 1:1 arányban keverjük össze friss talajjal.
A fel nem használt földet általában csak rövid ideig és mindenekelőtt száraz helyen tárolja! Ne vásároljon többet a kelleténél: a normál 80 centis balkonládákhoz nagyjából 35 liter föld kell, a cserepek aljára pedig a megtöltésükhöz szükséges literek számát írják.
Mi a teendő a virágládából származó régi talajjal?
Más a helyzet a cserepekből és virágládákból származó régi talajjal. Általában tényleg csak talajjavítónak vagy komposztnak alkalmas. A gombák vagy kártevők áttelelésének kockázata túl nagy, és egy szezon után a virágföld szerkezetileg már nem stabil. Tartós esőzések idején összeesne és túlnedvesedne – ez a legtöbb növény számára a biztos vég.
Egyetlen kivétel van, mégpedig az erkély. Ha jó minőségű márkás talajt használt, és a növények biztosan egészségesek voltak, akkor újra felhasználhatja a talajt nyári virágokra, és megkímélheti magát némi cipekedéstől: a régi virágföldnek azt a részét, amit a gyökerek nem szőttek át, feljavíthatjuk szarvforgáccsal, amit 1:1 arányban keverünk össze friss földdel.
A szezon végén a ládákban és cserepekben lévő régi virágföld gyakran csak sűrű gyökérhálózatból áll. Az újabb felhasználás mulcsozásra vagy talajjavítóként tehát kizárt, a virágföld helye a komposzban van. Annak érdekében, hogy a mikroorganizmusok ne fulladjanak bele, a gyökérrendszert először ásóval vagy kerti késsel kezelhető darabokra kell aprítani.
TulipGarden Cafe / mein Schöner Garten, Thomas Hess
