Az otthon nevelt palántának nincsen párja. Összegyűjtöttük, hogy magvetésnél mire kell figyelni!

Indul a palántanevelés: magvetés otthon

A palántákat nevelhetjük ablakpárkányon, télikertben, fóliaházban vagy bármely más helyen, ahol elég meleg van és megfelelő mennyiségű fény éri a fejlődő növényeket.

1. Első lépésként töltsük fel 6-10 cm laza, apró morzsás, magvetésre  ideális földkeverékkel az edényünket. Nedvesítsük át a földet, majd engedjük, hogy a fölösleges víz eltávozzon (az edény alját feltétlenül ki kell lyukasztanunk), mert a fölösleges öntözővíz a fejlődő növények rothadásához vezet.

Sokszor okoz gondot a rosszul megválasztott ültetőközeg. A túlzottan savanyú vagy erősen tőzeges vagy lúgos talajok kedvezőtlenül hatnak a csíranövényekre, ezért az üzletekben kapható általános virágföldek többségükben alkalmatlanok palántanevelésre. Kis mennyiségű palánta megnevelésére a perlites palántaföldek, vagy a,,B” kategóriás virágföldek 10-15 % homokkal kiegészítve használhatók.

A földkeverékbe érdemes foszfor tartalmú műtrágyát is adagolnunk, mivel ez a későbbiekben megakadályozza a palánták megnyúlását. A palántanevelés időszakában nitrogén tartalmú műtrágyát ne használjunk.

Palántaföld készítése házilag

Ha otthon készítjük el a palántaföldet, akkor ügyeljünk arra, hogy a földkeverék ne tartalmazzon gyomirtó szerrel szennyezett talajt, illetve beteg növényi maradványokat. Legkedvezőbb az 50-60 % jó minőségű kerti föld, 20-25 % érett istállótrágyával és 10-20 % homokkal keverve.

Csak egészséges és fertőzéstől mentes növényről gyűjtött magot vessünk el! (Megbízható hazai vetőmagok>>) A beteg növényből származó vetőmag az adott fertőzést tovább viszi, károsítva az egészséges növényből származó magvaiból származó palántákat is. Piacon árusított, fémzár nélküli vetőmagot ne vásároljunk! Vetőmag vásárláskor győződjünk meg a mag szavatossági idejéről, lejártáról. A lejárt szavatossági idejű magvak rosszul csíráznak. A szavatossági időt a tasak zárásán szokták feltüntetni.

2. Hintsük el egyenletesen a magokat a felületen, majd szórjuk meg finoman a morzsalékos talajjal. Ellenőrizzük az egyes magok ültetési mélységét. Általános szabály, hogy a magok átmérőjének duplája mélységben legyenek. Spricnivel nedvesítsük meg a talajfelszín.

3. Meleg igényes magok esetén (paradicsom, uborka, padlizsán, paprika, tökfélék, dinnyék) biztosítsunk a csírázáshoz 22-26 fokot, ezért takarjuk le üveglappal vagy műanyaggal, fóliával a vetést. Hidegtűrő fajok esetén az átlagos szobahőmérséklet is megfelelő.

Palántanevelő lámpa: ezért lehet nagy segítség!

4. Ha a magok kihajtottak, tegyük világos helyre és csökkentsük a hőmérsékletet 16-24 fokra.

5. Ha a magoncok elérik a két lombleveles állapotot elérkezett az idő, hogy egyesével/kettesével szétválasszuk őket (kivétel, ha tőzegkorongba így vetettük a magokat). Alaposan áztassuk fel a földet, hogy minél kevesebb gyökérsérüléssel elválaszthassuk a magoncokat.

A kikelt növények átültetését nevezzük tűzdelésnek. Tűzdeléskor előre kijelölt sorokba, a növény gyökerének megfelelő nagyságú lyukat készítünk és ebbe helyezzük bele a növényt. A gyökereket úgy kell rögzíteni a földkeverékkel, hogy azok ne legyenek felgyűrődve, mivel ez a későbbiekben akadályozná a növények fejlődését.

6. A palántázáshoz használt ültetőközeg ugyancsak legyen laza, jó vízáteresztő, apró morzsás szerkezetű. Nedvesítsük meg és szúrjunk egy lyukat a közepébe. Ebbe helyezzük óvatosan a kétleveles növénykéket, majd azonnal öntözzük és enyhén tömörítsük körülötte a földet. Helyezzük a palántákat világos helyre, de pár napig óvjuk a közvetlen napfénytől. Az ültetőközeget ne hagyjuk kiszáradni és figyeljünk a szellőzésre.

A magvetésnél előforduló gyakori hibák

1. Nem megfelelő megvilágítás – sötétben a magoncok vékonyak, megnyúltak, világosan lesznek, a betegségek könnyen megtámadják
2. Alacsony csírázási hőmérséklet – meleg igényes magok csírázás elhúzódhat vagy el is maradhat, ha túl alacsony hőmérsékleten tarjuk. A fény és hőmérséklet okozta gondokon is segíthetünk plusz megvilágítás segítségével.
3. Palántadőlés – ha magoncaink, palántáink egyik napról a másikra sorban kidőlnek, megrohadnak, valószínű palántadőlés okozó gombák okozták a bajt. A palántanevelés során a palántadõlés a legjelentõsebb gombabetegség. A betegség számos kórokozó hatására is felléphet. Leggyakrabban a paprika, a paradicsom és a káposztafélék palántái károsodnak.
   A kórokozó terjedésének megfelelõen a pusztulás mindig foltokban mutatkozik.
   A védekezést megelõzéssel kell kezdenünk. Még a magvetés elõtt érdemes az ablakpárkányt és a palántanevelés során használt különbözõ munkaeszközöket 2,5%-os formalinoldattal, vagy 1,5%-os rézgálicoldattal fertõtlenítenünk. A káposztafélék és a paprika károsodását legeredményesebben úgy elõzhetjük meg, ha a magvetéskor Fundazol 50 WP 0,1% + Merpan 50 WP 0,2% kombinációjával fertõtlenített magtakaró földet használunk.
4. Túlöntözés, befülledés – gyakori hibánk a túlzott gondoskodás, ami a gyakori locsolásban mutatkozik meg. Igaz, hogy nem szabad kiszárítani a talaj, de talán még rosszabb, ha vízben tocsognak a palánták. Letakart vetés esetén egyébként is állandóan magas a páratartalom, szinte ki sem tud száradni a talaj. Ilyenkor a gyakori szellőztetésről gondoskodjunk.

Mikor ültessük ki a palántát?

Mivel a növényeknek sokáig a legjobb körülményeket biztosítottuk, nem lehet hirtelen kiültetni őket a kertünkbe, szoktatni kell őket a mostohább körülményekhez. Ezt a folyamatot nevezzük edzésnek. Ilyenkor érdemes a kiültetés előtt kirakni őket az erkélyre, napos helyre, majd éjszakára bevinni őket a lakásba, védettebb környezetbe.

A káposztafélék palántái a magvetéstől számított hat hét alatt lesznek kiültetésre “érettek”, a paprika- és paradicsompalántáknak ehhez nyolc hét szükséges. A magvetés idejét tehát visszafelé kell kiszámítani. A káposztafélék palántáit április közepe táján lehet kiültetni, a magvetés ideje tehát március elején van. A meleg igényes növényeket, mint a dinnye, a paradicsom, a zsálya csak május közepétől lehet kiültetni, tehát a palántanevelésüket március végén kell elindítani.

edenkert.hu