KezdőlapVidéki sikersztori„A hagyományok ápolása, és a jó borok készítése, a minőség”

„A hagyományok ápolása, és a jó borok készítése, a minőség”

Hajósi Pincesor központi helyén áll egy gyönyörű pince, melyből sugárzik a vendégszeretet. Már messziről látszik a cégér és a sok munka, amit beletettek szorgos kezek. Fiatal házaspár működteti minden szeretetével, tudásával és minden szabad percét rááldozva. Egy igaz családi vállalkozás az Umenhoffer Pince, melyről szó lesz a mai interjúban. Márti, a vállalkozás hölgytagja mesél nekünk munkájukról, terveikről.

– Miért döntöttetek úgy, hogy ezt a munkakört választjátok? A kistermelői élet nem a legkönnyebb út és nem a legnagyobb bevételt generáló munka?

Még 2009-ben készítette el Zsolti, a férjem az első hordó borokat, hogy ne a nagyapáét kelljen megdézsmálnia, egy-egy pince buli alkalmával. Ezeket a borokat a helyi és nemzetközileg is ismert Orbán napi borversenyre is benevezte, ahol nagyon szép elismerést kapott. Így a kedve megjött és a lendület is nagyobb lett. Végül több fiatal borasszal összefogva, együtt vágtunk bele, óriási reménnyel, rengeteg ötlettel a nagy vállalkozásba. Célunkul azt tűztük ki, hogy a pincefalut újjá élesszük, visszaállítsuk korábbi hírnevét.

Családi kis vállalkozás vagyunk, őstermelőként kezdtük, ma már vállalkozóként készítjük es értékesítjük a borainkat. Nagyon fontos számunkra a hagyományok ápolása, és a jó borok készítése, a minőség. Talán azért is szeretünk ezzel foglalkozni, mert itt ez hagyomány, amit mi is kaptuk és tovább is szeretnénk adni a következő generációknak.

– Mennyi munka van a szőlővel és a borok készítésével, aztán az értékesítéssel? Mi a legnehezebb dolog?

 Nem egyszerű feladat. Nem főállásban végezzük, nem tudunk mindketten főállásban a pincében lenni állandóan. Zsolti, a férjem bádogozik a borászat mellett. Én hétköznap, reggel 8-tól délután 2-ig a pincében vagyok, utána két kisfiam köti le a többi időmet. Hétvégén mindig vagy ő, vagy én tartózkodunk a pincében. Mostanában sokat segít az unokahúgunk is, hogy nyitva tudjunk lenni, mert csak akkor tudunk értékesíteni, ha nyitva van a pince. A boraink, mondhatni 99%-at a pincéből értékesítjük, nincs webshopunk, üzletünk. Nem könnyű a gyerekek mellett, akik még kicsik, de nagyon szeretjük minden egyes részét, a szürettől a palackozáson át a kóstolókig. Mivel nincsenek dolgozóink, a munka nagy részét ketten visszük. A legtöbb dolog kézi munkával készül.

– Télen milyen munkálatok vannak a szőlővel és a körülötte lévő dolgokkal? Ilyenkor mi foglalja le az időtök nagy részét?

Tél elején, miután lepalackoztuk az új borokat, van egy pár hét, amikor kicsit lassabb a tempó, de akkor is a napjainkat kitölti a többi feladat. Mindig a következő szüreten, és a vörösborainkon való továbbgondolás van szem előtt.

– Milyen volt az idei évi termés?

Az idei vörösborok már a hordóban vannak, de bőven akad munka velük, folyamatosan fejlődnek, minden héten más arcukat mutatják meg, sok figyelem kell nekik. Ez az, amire nem lehet csak egyszerűen azt mondani, hogy kész az év. Sosincs kész! Mindig van valami ötlet, kísérlet, ami új. Nincs hozzá recept, mert minden évjárat más, másként kell belevágni, vagy épp hirtelen jött ötletbe kapaszkodni.

– Hogyan tudjátok ezt az évet átvészelni? Hiszen a vírus megjelenésével rengeteg gond, probléma nehezíti a termelést, az értékesítést.

A korona vírus miatt nagyon sokáig zárva voltunk, rengeteg borkóstolót és vendéget kellett sajnos visszamondanunk. Persze vásárolni továbbra is lehet tőlünk. Abban reménykedünk, hogy tavasszal visszatér a régi kerékvágásba minden.

 – Sok boros megmérettetésen is részt vettetek. Mesélnétek róluk?

Szeretjük megmérettetni magunkat, érdekel minket a bort szeretők mellett a szakértők véleménye is.

  1. A Hajósi-Bajai borvidék legjobb vörösbora díjat kaptuk meg idén, a Kincsem nevű borunkkal. Utána sem volt megállás.
  2. A Nemzetközi Kadarka borversenyen a fehér Kadarkánk aranyérmet kapott és egy különdíjat is.
  3. A vörös Kadarka pedig aranyérmet szerzett nekünk.

A legnagyobb aranyérem, a büszkeség viszont az, amikor lesétálunk a pincébe és látjuk, hogy üres.

– Mit gondoltok, a következő év hogyan fog alakulni számotokra?

Nagyon sok reményt fűzünk a következő évhez. Ez az évjárat csodálatos, rácáfol minden idei rosszra! A fehér borok már palackban és új ruhában kaphatóak, a vörösek még messze vannak az új ruhától, de nagyon ígéretesnek mutatják magukat már most is! Nagyon szeretnénk, ha újra vidám társaságok térhetnének be hozzánk borkóstolásra!

Hajós, Magyarország déli részén fekszik, Kalocsától 20 km-re. A kisváros ismert vendégszeretetéről, szépséges kastélyáról és a várostól kb. 3 km-re lévő pincefalujáról. A Duna menti löszhátra szőlőt telepítettek az ott lakók, az alatta húzódó löszpartba pedig borospincéket vájtak. Az Európában egyedülálló pincefalu közel 1200 pincéből áll jelenleg. A Pincefalu legrégebbi, ma is álló présháza 1840-ben épült, ami jelenleg a város tulajdona. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására. Hajós városa büszke őseire, a hagyományokra és a borkultúrájára. A Pincefalu frekventált helyén pedig ott áll az Umenhoffer Pince és várja a finom borokra áhítozó vendégeket!

Szerző: Mayerné Répási Adrienn

Ajánló