A vörös kánya (Milvus milvus) hazai állománya az 1970-es évekre teljesen összeomlott, de köszönhetően a nyugat-európai védelmi intézkedéseknek, a 90-es évekre nálunk is újra megjelent pár fészkelő madár. Az első párok a Dél-Dunántúlon ártéri erdőkben telepedtek meg, de azóta már a Kisalföldön és a Duna mentén is fészkel néhány pár, amelyek száma 9-10-re tehető – írta a Turista Magazin.
A vörös kánya hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft
Magyarországon főként vonuló példányok figyelhetőek meg március és november között, és csak néhány példány telel nálunk. Ráadásul a Hernád folyó mentén ritka kóborlónak számít, ezért nagy szerencséje volt Serfőző Józsefnek, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetőjének, hogy augusztusban sikerült megfigyelnie egy fiatal példányt. Sok madárfaj számára ez a hónap a kóborlás időszaka, és a videón azt láthatjuk, ahogy ez a kb. 1,5-2 hónapja fészkéből kirepült, már önállósult vörös kánya a vonulásra és a telelésre készül. Sok energiára lesz szüksége, ezért amennyit csak lehet, ennie kell. Egy mezőgazdasági terület, ahol épp tarlóhántást végeznek, ideális terep a könnyű zsákmányok, például mezei pockok levadászására. A felvételen egy ilyen zsákmányolást láthatunk, és azt is, ahogy röptében fogyasztja el ebédjét. Közben egy levegőben repülő száraz levelet is megpróbált elcsípni, de ez már nem sikerült neki.
A barna kányával ellentétben a vörös kánya farokbemetszése sokkal mélyebb, faroktollai vörösek, nem barnák, szárnyának fekete-fehér foltjai kontrasztosabbak.
Sík és hegyvidéken egyaránt fészkel. Márciusban foglalja el fészkelőhelyét, fészkébe a barna kányához hasonlóan különféle szemeteket épít be (papír, tejeszacskó, rongy, stb.). Zöld lombos ágat viszont nem rak a fészekre. Évente egyszer költ, 2-4 db tojást rak, melyek 1 hónap kotlás után kelnek ki, és 2 hónap fiókanevelés után repülnek ki az ifjú kányák. Leginkább rágcsálókra, madárfiókákra vadászik, dögöt és hulladékot is fogyaszt.
agrotrend.hu / Turista Magazin
