A konyhakertben garázdálkodó kártevőknek – legyenek levéltetvek, lepkehernyók vagy bogarak – mind-mind léteznek természetes ellenségeik. Egyszerű a megoldás, ültessünk a konyhakert és díszkert megsegítésére csalinövényeket, csalogató növényeket, melyekkel kertünkbe hívhatjuk a ragadozó rovarokat. – írja a www.zoldpagony.com. A leghasznosabb, legtermészetesebb növények, közös vonásuk, hogy nemcsak hasznunkra vannak, hanem könnyen nevelhető, strapabíró fajok, így kezdő kertészkedők is bátran ültethetik őket.
Ragadozó rovarok
A leggyakoribb ragadozó rovarok a kertben a fátyolkák, a katicák, a pókok, az imádkozó sáskák, a zengőlegyek, a fülbemászók, a fürkészdarazsak és a futóbogarak.
Óriás fürkészdarázs (forrás: wikipedia)
Érdekes tény, hogy a ragadozó rovarok sem csupán állati eredetű táplálékot fogyasztanak, néhány illatos virággal le lehet őket venni a lábukról. Ahhoz, hogy a hasznos rovarok energiát gyűjtsenek a ragadozáshoz (vagy szaporodáshoz), maguk is megkívánnak némi szénhidrátban gazdag virágnektárt és pollent (amelyek értékes fehérjéket tartalmaznak számukra).
Nem mindegy persze, hogy mit ültetünk: egyes növények sokkal jobb nektár- illetve pollenforrásnak bizonyulnak társaiknál.
Kék búzavirág (Centaurea cyanus)
Nem is gondolnánk, hogy ez a gyönyörű kék vadvirág különleges nektárkészletet halmoz fel leveleiben, a virágzási időn kívül is. Nektárjának cukortartalma is kiemelkedően magas (75%), ami különösen vonzó a katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak számára. Vessük el magjait késő ősszel vagy kora tavasszal, így nyár elejére kékben pompázhat a konyhakert.
Fülesternye (Lobularia maritima)
Ez a 15 cm magas, párnás növekedésű egynyári dísz kiváló konyhakerti köztes növény. Bódító mézes illata magához csalogatja a levéltetvekkel táplálkozó fürkészdarazsakat. Vethetjük magjait saját kezűleg is, de áprilisban – viszonylag olcsón – már virágos palántáit is megvásárolhatjuk.
Kerti borágó (Borago officinalis)
Egynyári, ragyogó kék virágú, ehető, uborkára emlékeztető zamatú dísznövény, amelyhez különösen a hasznos bogarak vonzódnak. A zöld fátyolka igazi levéltetű-vámpír – kimondottan kedveli a borágót, gyakran helyezi tojásait a szőrős levelekre.
Zöld fátyolka
(forrás: pixabay)
Izsópfű (Agastache)
60 cm magasra növő évelő, feltűnő ibolyakék virágzattal, ami vonzza a pillangókat és a hasznos rovarokat egyaránt. Napos, meleg helyre ültessük, télen takarjuk be a tövét mulccsal.
Ánizsillatú izsópfű (Agastache foeniculum)
A veteményeskertbe ültetve elűzi a káposztamolyokat.
Festő pipitér (Anthemis tinctoria)
Ez a magát mindenhol jól érző évelő sárga virágaival számos kulcsfontosságú rovart csal a kertünkbe. Az elvirágzott hajtások folyamatos szedésével ismételt virágzásra késztethető a növény, 2-3 évente pedig szétültetve szaporítható.
Facélia – mézontófű
A legkiválóbb mézelő növény, nem mellesleg gyökérzetének fonálféreg ölő (nematicid) hatása miatt értékes a vetésváltásban is.
Mustármag
Gyökérzete biológiailag aktív anyagokat termel és választ ki. Ezek az anyagok a talajban elgázosodnak és ciántartalmuknál fogva pusztítják a károsító fonálférgeket, drótférgeket, cserebogárpajorokat és más talajlakó kártevőket. Ennek következtében a mustárvetemény lényegében fertőtleníti a talajt.
Lórom, lósóska vagy egyszerűen sóska (Rumex)
Virágzata a levéltetveket vonza magához. Inkább ide látogatnak a hangyákkal együtt.
Igazi csalinövény!
A büdöske
Kitűnő csalinövény és segít a kártevők elleni harcban is. Ültethetünk belőle a veteményesbe, ahol a gyökerei által kibocsájtott vegyület segít a fonálférgek elleni védekezésben.
A megfelelő hatás érdekében legalább 3 hónapon keresztül a területen kell növekedniük a bársonyvirágoknak.
Mivel a büdöske nagyon népszerű a csigák körében, számukra egyfajta csalinövényként szolgál. A salátaágyásból is könnyebb eltávolítani a csigákat, ha mind összegyűlnek a büdöske körül.
Nem túl szép név, a büdöske, még becézve sem, de tény, hogy maga a virág egy jellegzetes illatot bocsájt, ki magából ám ez az illat távolt tartja a szúnyogokat és kártevőket kertünkből.
Tulipgardencafe.hu/ novenyvedoszer.hu
