Napjainkban számos olyan tanulmány, cikk és hír olvasható, melyek a kertek és a növények emberi szervezetre és mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásairól számolnak be. Ezek között számos érdekes, olykor meghökkentő tény is olvasható.
2011-ben a Journal of Environmental Horticulture folyóirat összefoglalása szerint az ember és a növény kölcsönhatása több paramétert, köztük környezeti, egészségügyi, gazdasági értéket tekintve bizonyított. A cikkben megfogalmazott javaslat szerint a kereskedelemnek ezeket az előnyöket kellene előtérbe helyeznie a növényértékesítéskor, kiemelve például, hogy hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez. Tehát nem csak a növények szempontjából (például fényigény, betegségekkel szembeni ellenállóság stb.) érdemes megközelíteni a marketinget. Ezáltal – írta a cikk – a végfelhasználók látnák, hogy a növények milyen eredendő módon javíthatják életük minőségét, és a növényeket inkább szükségszerűségnek tekintenék, nem pedig pusztán luxusnak, amelyet a gazdasági visszaesések idején nélkülözhetnek.
Nézzük meg kicsit részletesebben ezeket az előnyöket. A leírtak tudományos folyóiratok által publikált eredmények.
Szorongás és stressz csökkentés
A természetben eltöltött idő csökkentheti a mentális fáradtságot és javíthatja a koncentrációs képességet. Ha egy városi zöldfelület közel van a közvetlen környezetünkhöz, általánosan véve csökken a szorongásérzés, a depresszió és a hangulatingadozás is. 2011-ben Berg és Custers még egy kifejezést is alkottak erre a hatásra. A ’stress recovery theory’ (stressz helyreállítási elmélet) magában foglalja azokat az előnyöket, amelyek abból származnak, amikor valaki elmerül a természetben. Annak hatására alacsonyabb lesz a pulzusszám, alacsonyabbá válik a kortizolkoncentráció és pozitívan változik az idegi aktivitás. Ez nem egyenlő azzal, ha valaki tájképeket néz, bár kétségkívül annak is vannak pozitív hatásai. Kórházi betegek esetében a növények jelenléte a kórteremben, de akár a falon elhelyezett természetképek is gyorsították a gyógyulási folyamatokat.
2013-ban azt is kimutatták, hogy a nők magasabb stressz szintet érnek el, ha eltávolodnak a növényektől, a zöld környezettől. Azoknál a nőknél, akik 1 km-nél távolabb éltek a zöldterületektől, magasabb stresszszintet mértek, rosszabb egészségi állapotot és életminőséget észleltek, mint azoknál, akik zöldterületek közelében éltek. Egy másik eredmény kimutatta, hogy a zöldterületeken élők kevesebb stresszt élnek át, és több fizikai tevékenységet végeznek. Nem csak kültéren, hanem irodai környezetben is sikerült csökkenteni a stresszt a zöld környezet révén. Amikor az alkalmazottak virágokkal körbevett munkahelyen dolgoztak, szignifikánsan kisebb volt a pulzusszámuk változása, mint azoknál, akiknél nem voltak növények az irodában.
A természet „helyettesítése’
A fokozódó urbanizáció hatására gyakran olyannyira elkülönülhet az ember a természettől, hogy a hiányát megpróbálja másképpen pótolni, így a környezetét átitatja a természetben előforduló mintákkal, elemekkel. A természetes formáknak olyan, matematikai leírásra redukálható tulajdonságaik vannak, amelyek gyógyító hatást váltanak ki.
Csökkent depresszió és megerősödött memória, poszttraumás stressz enyhítése
A természetben való elmerülést aktív komponensként használták a klinikai depresszió kezelésére szolgáló kertészeti beavatkozások során 2018-ban. A kerti séta és a reflektív naplóírás csökkentette a depressziós szintet az idősebb felnőtteknél. A súlyos depressziós zavarban (MDD) szenvedő betegeknek a természetben való séta után jelentősen jobb lett a memóriája a városi sétához képest.
Nagyobb elégedettségérzés
A növények, a vizes környezet nagymértékben növelheti az önbecsülést és a hangulatot, csökkentheti a dühöt, javíthatja az általános pszichológiai jólétet, pozitív hatással van az érzelmekre vagy a viselkedésre. A városi parkok területének nagysága és megközelíthetősége erős előrejelzője a fizikai és közösségi jólétnek. Az ausztráliai Perthben végzett tanulmányok során azt találták, hogy a jó minőségű (öntözött pázsit, sétautak, világítás, vízi elemek, játszóterek és madarak) nyilvános városi terekkel rendelkező negyedekben élő emberek mentális egészsége jobb, mint az alacsony minőségű, nyilvános nyílt terekkel rendelkező városrészben lakóké. A környezetbarát viselkedés és a szubjektív jóllét pozitívan összefügg. A kanadai torontói metaanalízis eredményei azt mutatják, hogy azon emberek között, akik olyan környéken élnek, ahol viszonylag sok a fa az utcákon, lényegesen kevesebb a szív- és anyagcsere-betegségben szenvedő. Ha egy lakótömb körül átlagosan 10 vagy több fa van, az olyan módon javíthatja a személyes egészségről alkotott képzetet, mintha az éves jövedelem 10 000 dollárral megemelkedne egy főre számítva. Azok, akik jobban kötődnek a természethez és környezettudatos magatartást tanúsítanak, általában több pozitív vitalitást és élettel való elégedettséget mutatnak, mint azok, akik kevésbé kötődnek a természethez.
Gyermekek szocializációja
A kora gyermekkor kritikus időszak az egészséges szokások szilárd alapjainak kialakításához, amelyek mind a jelenben, mind a jövőben befolyásolják a gyermekek fizikai és pszichológiai jólétét.Az új emberekkel való kapcsolatteremtési lehetőségek új helyzetekben szintén fokozzák a gyermekek kognitív fejlődését.A szabadban való játék nem csak a gyermekek egészsége, hanem tanulásuk szempontjából is elengedhetetlen, és az oktatás közbeni elkötelezettségük fokozódhat a természet által kiváltott nagyobb „szerotoninlökések” révén. A növényekre érdekes módon idős korában is gyakran emlékszik az ember. 2018-ban beszámoltak arról, hogy idős emberek, amikor visszaemlékeznek gyermekkorukra, gyakran az őket körülvevő növényekről kezdenek mesélni.
Közösségi szintű terápiás hatások
Az életkor előrehaladtával az emberek általában kevésbé mozgékonyak, és korlátozottabb a tevékenységi területük. Ugyanakkor a társadalmi és egészségügyi változások miatt kisebb közösségi hálózatokkal kell szembenézniük. Az eredmények azt mutatják, hogy a szomszédok közötti társadalmi kapcsolatokat főként a fák és gyepfelületek jelenléte, valamint a zöldfelület érzékelt szintje befolyásolja, így a zöldfelületek az öregedés során fontos egészséget befolyásoló tényezők. A zajszennyezés a világ négy legnagyobb szennyezési típusának egyikeként jelentős negatív hatással lehet az emberi egészségre. Számos bizonyíték van arra, hogy a növényzet általában csökkentheti a negatív zajérzékelést, míg mások magát a növényzetet találták hatékony zajvédőnek. Azt is megállapították, hogy a víz hangja az egyik legjobb hangzás a városi hangkép javítására. Egy kutatócsoport becslése szerint a portlandi fákhoz kapcsolódó NO2 csökkentés lényegesen kevesebb légzőszervi problémát eredményezhet, ami évente 7 millió USD hasznot jelent a város lakói számára az egészségügyi költségmegtakarítás révén.
Összefoglalva elmondható, hogy a növényzet igen fontos az egészségmegőrzés szempontjából és hozzájárul egy teljesebb életvitel eléréséhez is.
Növényvédőszer.hu
Szerzők:
