A szeszélyes áprilist hamarosan felváltja az igazi tavasz, a jóval melegebb május. Remélhetőleg. Viszont a tavalyi év is azt mutatja, hogy meglehetősen későn, április után, de még májusban is várhatunk havazást, éjszakai, talaj menti fagyokat, széliharokat. Az időjárás-előrejelzések idén is ezt mutatják előreláthatólag.
Mivel csinálunk kevesebb bajt növényeinknek és kevesebb munkát önmagunknak?
Érdemes sorra venni, mivel okozunk kisebb galibát és kevesebb munkát. Azzal, hogy kivisszük az ősz óta bent senyvedő növényeinket, melyek napfényre, friss levegőre vágynak, amivel esetlegesen azt kockáztatjuk, hogy megfagynak, megfáznak, vagy egyelőre bent hagyjuk őket a biztos tavasz érkezéséig. Esetleg ki, majd becígöljük a virágokat egyesével, nem kis munkát csinálva önmagunknak ezzel? Nem könnyű eltalálni, melyik eset a legmegfelelőbb. A cserepes növényeknek, balkonládában bent telelő virágoknak, az elvetett magoknak kell a friss levegő, a sok napfény természetesen, a megfelelő fejlődéshez, virágzáshoz. Viszont a legtöbb növény igen érzékeny a hirtelen időjárás és hőmérsékletváltozásra, erre legyünk tekintettel.
Ekkor tegyük ki a növényeinket
A kevésbé fagyérzékeny növényeket ki lehet tenni már az első melegebb, napsütéses idők megjelenésével, nekik nem árt egy kis hideg vagy hó sem. Általában az április közepe már tökéletes ennek a teendőnek az elvégzésére.
Figyelni kell arra viszont, hogy a növény trópusi eredetű, mediterrán vagy kontinentális-e. Az előbbi 10 fok alatt mindenféle védelem ellenére is károsodhat. A második növényfajta -10 fokig bírja, az utóbbiak pedig általában -20 fokig túlélik a nagy hidegeket, védelem nélkül is.
A fagyérzékenyebb növényekkel még várjunk a biztosabb időjárásig, leginkább május közepéig.
Növényeink védelmében ezt tehetjük
Ha mégis úgy döntünk, hogy kitesszük már most a növényeinket, akkor számos lehetőséggel megóvhatjuk a hidegtől. Esetleg helyezzük magasabbra el őket, nem közvetlenül a talajra és védettebb, déli fekvésű teraszra, balkonra, félreeső helyre, ahol a nagy széltől is védve vannak. Az érzékenyebb növényeket szoktassuk a kinti időjáráshoz, elsőnek csak pár órára, védett helyre tegyük ki, majd több órára, és végül véglegesen.
Ha úgy látjuk szükséges, a legtöbb zöldnél megakadályozhatjuk a megfázást ideiglenes takarással. A szárukat meg lehet védeni fagyvédő fóliával, zsákkal, geotextillel vagy természetes anyaggal, szalmával, lombbal, fakéreggel, földdel is.
Ha kicsit is kétségeink vannak az időjárást illetően, maradjanak a növények még bent, főként a fagyérzékeny, érzékenyebb fajták.
