KezdőlapAgrárvilágHírekMire jó a videó?

Mire jó a videó?

A gazdálkodók még ma is inkább a fogyasztói oldalon vannak az interneten. Pedig a digitalizáció, a közösségi média számukra is jó lehetőséget kínál a több lábon állásra. Könnyed nyári téma, súlyos következtetésekkel.

Az internetes világ felborította az élet korábbi rendjét. Nem most, már évtizedes távlatban. A gazdálkodók számára is új lehetőségeket, vagy fogalmazhatunk úgy, kihívásokat hívott életre. Nem csak a precíziós gazdálkodásra tessék gondolni! Itt van például az online piactér, amely hihetetlen sebességre kapcsolt a pandémia idején. Aki nincs jelen a neten, az nem is létezik. Ezt már húsz évvel ezelőtt is sokszor leírtam. Most újabb aktualitását azért kapja az üzenet, mert a fogyasztók netfüggése, netfogyasztási szokásai újabb és újabb lehetőségeket kínálnak az Ön számára is.

Sosem felejtem el azokat a gazdafórumokat, amelyeket öt-hat éve tömegesen tartottam országszerte. Az ezekhez tartozó konzultációs lehetőség során sok gazdának javasoltam, hogy tegye a neten láthatóvá tevékenységét. Legyenek kamerák az istállóban, az udvaron, az üzemben. Már akkor is egyértelmű volt, hogy a vásárlókat érdekli, hogyan készül az élelmiszer, hogyan élnek a haszonállatok és persze a gazda is. Az ez iránti igény azóta tovább erősödött. Olyannyira, hogy egy jól átgondolt netes megjelenésből akár komoly kitörési lehetőség is lehet. Gondoljunk csak bele! Kik a mai idők celebjei? Mitől azok? Anélkül, hogy kritizálnánk őket, lássuk be, bármelyikünk lehetne az. Ráadásul a mezőgazdasági termelőknek komoly helyzeti előnyük származik abból, hogy természetközeli környezetben élnek és dolgoznak. Sok nemzetközi példát találni a neten arra, hogy a videómegosztókon, közösségi felületeken közvetített mezőgazdasági munka hatalmas nézettséget vonz. Ez pedig több szempontból is nagy siker lehet.

  • Egyrészt, pénz hozhat. Akár nagyon sokat is.
  • Másrészt, láthatóvá tesz, hogy ne mondjam ismertté, szerencsés esetben népszerűvé. Ennek is vannak ám tovagyűrűző előnyei.
  • Harmadrészt, közelebb viszi az élelmiszert a fogyasztóhoz, aki lássuk be, igen kevéssé tájékozott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar világában. Pedig termékeivel minden étkezésnél kapcsolatba kerül.
  • Negyedrészt, éppen ezzel összefüggésben, védekezni lehet ily módon azok ellen a támadások ellen, amelyek az agráriumot az utóbbi időben érik. Gondoljunk az állattartókat érő méregzöld ütésekre, a klímavédelem politikai eszközként való alkalmazására, egyfajta ellenségkép kreálására, a helyettesítő termékek körüli propagandára. A sort hosszan lehetne folytatni. Ami azonban egyértelmű, soha nem fog véget érni. A fiatal generációk rendkívül keveset tudnak az élelmiszertermelésről, rendkívüli módon befolyásolhatók netfüggésük által, és sajnos hiszékenyek. Az ezekhez a kihívásokhoz való alkalmazkodás egyik hasznos eszköze lehet a tudatos, jól megtervezett netes jelenlét. Kisfilmek, bejelentkezések, bemutatók. Íme az ember, aki élelmet ad neked. Így és így csinálja. Nem varázslat, hanem tudás, gyakorlat és szorgalom.

E célokat nyilván rangsorolni kell, de ez a felsorolás akár meg is teszi. Az oly sokat emlegetett szemléletváltás újabb szintet kell, hogy lépjen. Nem csak látni, hanem látszani is kell. Sőt, mutatni magunkat, befolyással lenni piacunkra, fogyasztóinkra. Mindezt professzionális módon. A projektet e célra kell felépíteni. Kik a célközönségem? Milyenek a médiafogyasztási szokásai? Mit néz a netes csatornákon? Mire kattint a közösségi médián? Ez az első nehézség. Ilyen jellegű információk nem teremnek az agrárlapokban. (Bocs!) Ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és hozzáértők segítségét kérni. Ez azonban nem varázslat, mert legtöbbünk otthonában élnek ezek a médiazabálók, kütyübabrálók, gyerekek, unokák. Ők megmondják hogyan kell ezt csinálni. Ha igazán komolyan vesszük, akkor persze szakértőket is könnyen találunk. Ma már a közösségi média felületek kezelése elismert szakma.

Következtetések:

  1. A világ gyorsuló ütemben digitalizálódik. Ezt ki kell használni!
  2. Egy sor előnye lehet annak, ha egy gazdálkodó saját média csatornát működtet.
  3. Az idegenkedés, elutasítás öngól. Nyitni kell a net felé. Nyilván nem kell mindenkinek ezzel foglalkozni, de meggyőződésem, hogy elértünk abba a korba, amikor egy sor magyar gazdának ez belefér a jövőképébe. A föld, a természet, az állat, a munka szeretete jól eladható árucikké vált. A pandémia felerősítette az élelmiszerek imázsát, és ez kivetül az előállítóira is.
  4. Arra biztatom tehát azokat, akik indíttatást éreznek a kattintásvadászat terén képviselni a gazdatársadalmat, hogy próbálkozzanak.
  5. Az első lépés a böngészés. Nézzünk élő példákat, módszereket, sikeres projekteket a neten. Az szép, ha kitalálunk valami újat, de a jó példák óvatos átvétele is sikerre viheti az ötletet.
  6. Gondolkodjunk! Azt már minden gazda tudja, hogy nem elég a szakma élvonalába tartozni. Egy sor olyan képességre van szükségünk, amelyek apáink idején még nem is léteztek. Gyermekeink pedig már alig fogják ismerni a mai mezőgazdálkodás fizikai fogásait. A monitor előtt ülve fogják munkájuk túlnyomó többségét végezni. Ezt a folyamatot nem csak azzal segíthetjük elő, hogy fejlesztjük technológiánkat, technikánkat, hanem azzal is, ha megmutatjuk magunkat, munkánkat, életünket, szeretetünket a világnak. Akinek adottságai és képességei tehát meg vannak hozzá, gondolkodjon el ezen a lehetőségen!

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

A cikk hasonló érdekességek mellett megtalálható az agrotrend.hu oldalon is!

Ajánló