KezdőlapAgrárélményŐshonos fehérszőlőfajták Magyarországon: az ezerjó, a kéknyelű és a leánykák

Őshonos fehérszőlőfajták Magyarországon: az ezerjó, a kéknyelű és a leánykák

Néhány ritkábban előforduló őshonos fehérszőlőfajta jellegzetességei. 

Ezerjó

A XIX. században, de még a XX. sz. első felében is sokkal nagyobb területen termesztették, erre utal korábban ismert elnevezése, a budai fehér is. Mára szinte kizárólag Mórhoz és a Duna borrégióhoz köthetjük jelenlétét. Az ezerjó bővelkedik savakban, s bár teljes érésben nagyon jó cukorgyűjtő, ezt a tulajdonságát nem tudja olyan gyakran kamatoztatni, mint a furmint vagy a hárslevelű. A fahordós érlelés kellemesen fanyar vegetális, leginkább gyógynövényeket idéző illat- és ízjegyeket csalogathat elő belőle. Ne feledjük azonban: a sokáig olyan híres móri aszú is ebből a fajtából készült. A móri hűvösebb klíma és ásványi anyagokban gazdagabb talaj különösen értékessé vált az elmúlt tíz évben. Az Alföldön készülő borai kevésbé férfiasak, kedvesebb, sokszor gyümölcsösebb karaktert mutatnak. Nemesítéskhez is elég gyakran használták, generosa, Zeusz, zengő és zenit szintén egyik szülőjét tudhatja benne.

 

Fotó: Pixabay

 

Kéknyelű

Ha lehet ilyet mondani, csupa rossz tulajdonsága van. Nővirágúként viselkedik, rosszul termékenyül, nehezen termeszthető. Ha sikerül is a kötődés, fürtjei ritkásak, madárkásak lesznek. Ez magyarázza lassú eltűnését a szőlőhegyekről. Nem véletlenül nevezték mindenütt úriszőlőnek annak idején. Mindezek ellenére bora nagyon elegáns tud lenni, remek szerkezetet mutat, és kitűnően érlelhető. Friss bora halványzöld, érlelés során is világos marad. Illata határozott, de nem tolakodó, inkább fanyar, mint édeskés. Hosszabb érlelés után nagy ívű savharmóniát mutat. Badacsonyban sokszor túlérik, ami nem előnyös. Elegáns struktúrája sem magas alkohollal, sem maradékcukorral nem érvényesül igazán. Nem nagy testű bor, sokkal inkább nemes elaganciájával képes fogyasztóit maga mellé állítani. A badacsonyi kéknyelű 10-12 fokon kínálandó, lehetőleg olyan pohárból, amelynek nagy az illatgyűjtő zónája. Több badacsonyi termelő értékeit a furmintéhoz hasonlítja (Váli Péter, Nyári Ödön, Ádám Gábor).

 

Leányka és királyleányka

Két önálló fajta, de mindkettő erdélyi származású, nagy valószínűséggel a királyleányka a kövérszőlő és a leányka természetes keresztezéséből jött létre. Fő termőhelye Eger, most is itt található a legnagyobb mennyiség ebből a fajtából. A leányka bora diszkrét illattal és aroma világgal kóstolható. Savai nagyobb hozamok mellett kimondottan szelídek. Ideális „beszélgető bor”. Sokéves érlelést csak kivételesen jó évjáratból származó bora visel el, ilyenkor a ki nem erjedt cukor segít a szép érésben. Kis hozamok mellett nagyon koncentrált borokat képes adni, de valljuk be: az utóbbi egy-két évtized nem kedvezett ennek a fajtának. A rosszul értelmezett édesítés valódi karakterét nem hagyta érvényesülni, egynémely, szépnek tartott muzeális tételtől eltekintve.

 

Fotó: boraszportal.hu

 

Megfelelően koncentrált alapanyag és visszafogott hordós érlelése esetén elegánsan illatos, florális jegyeket mutató, selymes, krémes struktúrájú bor készíthető belőle. Véleményünk szerint bora sok hasonló vonást mutat, mint a világszerte egyre kedveltebb viognier. Ne féljünk egy szinte olajoson folyó, harapni valóan húsos bortól. Mindkét fajta képes ilyen tételeket adni. A leánykának Egerben nagy szerepe van az Egri Csillag borok készítésénél, az olaszrizling és a hárslevelű mellett talán érdemes erre is építeni. Ezeket a borokat is jobb öblösebb chardonnay pohárból kóstolni, elég időt adva illata kibontakozásához.

A királylányka szemben a leánykával, élénk és üde savakat kínál. Könnyed, nem nagy testű, nem igazán alkalmas fahordós érlelésre. DNA-profilja alapján nem azonos a Feteasca Regala fajtával. Legszebb formáját acéltartályos iskolázásban mutatja, jellegzetesen kissé parfümös, szőlőcukorra, szőlővirágra emlékeztető kellemes illatot kínálva. Gyakran találkozhatunk vele – többnyire inkognitóban – házasításokban is, pontosan élénk savainak köszönhetően. Leginkább az igen korán érő Irsai Olivér és cserszegi fűszeres társa lehet. Amúgy termőhelyét tekintve nem túl igényes, hiszen vulkáni, meszes és löszös talajon egyaránt szép borokat mutat. Érdemes hidegen fogyasztani, nyári saláták, fehér húsú halak mellett kitűnően érvényesül karcsúsága.

TulipGarden Cafe / boraszportal.hu

Ajánló