KezdőlapAgrárvilágKiskertA kertészkedés pozitív hatásairól

A kertészkedés pozitív hatásairól

A kertészkedésből származó kulináris javak minden évben elárasztják a konyháinkat. Éléskamránk polcai megtelnek a betakarított termények sokszínű remekeivel: paradicsomszósz és aranyló bab sorakozik aranyló üvegekbe zárva a polcokon, fodros fedelű lekvárok, szörpök, kompótok és savanyúságok állnak mellettük katonás sorrendben, a vöröshagyma és fokhagyma fonatai ínycsiklandóan lógnak le a magasból, míg a téli tökfélék gazdag zöld, narancssárga és barna színekben pompáznak a polcok alatti rekeszekben.

Egy jól sikerült szezont követően a kerti termés gazdagsága és az általa keltett biztonság-érzet békével és elégedettséggel tölt el bennünket. A kertészkedés azonban kevésbé látható előnyökkel is jár. Akár egy kisebb teraszos vagy egy hátsó udvari zöldségeskertről, akár egy közös kertben lévő parcelláról van szó, jobb egészségre tehet szert az, aki, ha csak hobbiszinten is, de rendszeresen (aktív) időt tölt a kertjében.

Nem véletlen, hogy a börtönökben, kórházakban, idős otthonokban, a hajléktalanok és a veszélyeztetett fiatalok számára fenntartott központokban is egyre gyakrabban jelennek meg az egészséget és gyógyulást szolgáló interaktív kertek. Kiderült ugyanis, hogy az a mélységesen jóleső érzés, amit egy kiadós délutáni gyomlálás vagy metszés okoz, nem csak a fejünkben létezik – habár az agyi funkcióknak is jót tesz!

Most azonban lássuk csak, miért jó kertészkedni, és milyen hatással van ez az egészségünkre!

1. Stresszoldás és önbecsülés-növelés

Egy holland kutatásban két csoportot vizsgáltak. Arra kérték mindkét csoportot (vagyis a felmérésben részt vevő embereket), hogy hajtsanak végre egy számukra kijelölt kifejezetten stresszes feladatot. Utána az egyik csoport 30 percig kertészkedéssel, míg a másik csoport beltéri olvasással töltötte az időt. Az eredmények szerint a kertészkedő csoport tagjainak sokkal jobb volt a hangulata és alacsonyabb a kortizol-szintje, mint az olvasó csoportnak.

A kortizol, „a stresszhormon” azonban nem csak a hangulatot befolyásolhatja: a krónikusan emelkedett kortizol-szintet az immunrendszer működésétől kezdve az elhízáson át, a memória- és tanulási problémákig vagy a szívbetegségekig mindennel összefüggésbe hozzák. A kertészek magasabb önértékelési pontszámát azonban meglehet, nem csak a munka során keletkező boldogsághormonok okozzák, hanem maga a „teremtés” folyamata is. Ahogy végignézik, mire képes a két kezük munkája, és a mindennapos kertészkedés során miként lesz az elvetett magokból később több tucat színpompás, virágot, termést hozó növény, amely ezáltal meseszép hellyé változtatja a korábban talán kihalt, kopár vagy elhanyagolt udvarukat.

2. A szív egészsége és a stroke kockázata

A kertészkedés csupán egyetlen módja a heti javallott (legalább 3-5 órás) mozgásmennyiségnek, de ez a tevékenység a fizikai aktivitás mellett olyan pozitív (lelki) élményeket is nyújt, amelyek messze túlszárnyalják a futópad monoton, tompa zúgását és  számokban mérhető statisztikus eredményeket. Egy nagyszabású stockholmi tanulmány kimutatta, hogy a rendszeres kertészkedés a 60 év feletti emberek esetében akár 30%-kal csökkenti a stroke és a szívroham kockázatát.

A magaságyások kímélik az ízületeket, és meghosszabbíthatják a kertészkedéssel végzett éveket az idősek, és olyan emberek számára, aki kényelmesebben szeretnének a növényeik közt tevékenykedni. A napsütésben töltött idő már 10 perc alatt is elegendő D-vitamint biztosít a szervezet számára ahhoz, hogy csökkentse a szívbetegségek, a csontritkulás és a különböző rákos megbetegedések kockázatát.

A legalacsonyabb D-vitamin-szinttel rendelkező embereknél megduplázódhat a szívbetegségből és más okokból bekövetkező halálozás kockázata: a legtöbb esetben a túl sok lakásban töltött időt (és a passzív nyugdíjas életet) teszik felelőssé ezért. Próbálkozzon meg először csupán napi 30 perc kertészkedéssel. Ha az időbeosztása nem engedi, hogy fél órát beiktasson, próbálkozzon egy gyors 15 perces reggeli kertészkedéssel, majd további 15 perccel munka után. A statisztikai eredmények beszédesek: a túl sok ülés veszélyes az egészségre nézve, ezért, ha ülő munkát végez, szakítsa meg, amikor csak tudja, és ezeket a szüneteket töltse el kisebb-nagyobb fizikai aktivitással.

3. A kéz ereje és a kézügyesség

Az életkor előrehaladtával a kézügyesség és a kéz erejének csökkenése fokozatosan beszűkítheti a lehetséges vagy igazán élvezető tevékenységek körét. A kertészkedés fitten és mozgékonyan tartja a kéz izmait anélkül, hogy a fizioterapeuta által előírt gyakorlatokat kellene elvégeznie a pácienseknek. Az ezzel kapcsolatos kísérletek inspirálták azokat a stroke-betegek számára készült rehabilitációs programokat, amelyekben a kertészkedés az erő és a képességek helyreállításának egyik legkiemelkedőbb és legproduktívabb módszereként szerepel.

De ne erőltesse meg túlságosan a kezét: a kertészkedés ugyanis az ismétlődő stressz okozta sérülések, az ínhüvelygyulladás és az alagút-szindróma kialakulásához is vezethet. Sajátítsa el az „egészséges kertészkedés” technikáját. Végezzen el néhány egyszerű bemelegítő gyakorlatot, majd helyezkedjen el kényelmesen, ergonómiailag megfelelő helyzetben, és gyakran váltson feladatot, mielőtt a megterhelés nyilvánvalóvá válna. Használja felváltva a jobb és a bal kezét, hogy egyensúlyban tartsa a testét – a nem domináns kéz használata csak egy a sok gyakorlat közül, amivel a kor előrehaladtával elősegítheti az agyi funkciók frissen tartását.

4. Az agyi egészség és az Alzheimer-kór kockázata

A kutatók szerint a mindennapos kertészkedés akár 36%-kal csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Egy tanulmány 16 éven át, közel 3000 idős ember életét követte: a demencia minden fajtájának előfordulását kutatták. Felmérték azokat az életmódbeli tényezőket, amelyek közrejátszhatnak a betegség kialakulásában, és azokat is, amelyek csökkenthetik a kockázatot. A tesztidőszak végén a kutatók megállapították, hogy a mindennapos kertészkedés a demencia kialakulásának kockázatának legnagyobb mértékű (36%-os) csökkenését eredményezte. Egy másik tanulmány ennél messzebb ment és 47%-ra becsülte a kertészkedésnek köszönhető kockázatcsökkenést!

Miért olyan fontos az időskori kertészkedés? Az Alzheimer-kór egy rejtélyes betegség, amelynek okait és a lefolyását befolyásoló tényezőket a mai napig kevéssé ismerik. A kertészkedés azonban olyan sok kritikus fontosságú funkciót érint, beleértve a fizikai erőnlétet, az állóképességet, a kézügyességet, a tanulást, a problémamegoldást és az érzékszervi tudatosságot, hogy az előnyei minden valószínűség szerint a különféle aspektusok egészen egyedülálló szintézisét jelentik.

5. Az immunrendszer szabályozása

Ez a Jolly Joker, azaz a kertészkedés legnagyobb előnye. Mert hiszi vagy sem, nemcsak a nyári napsütésből szerzett D-vitamin segít leküzdeni a megfázást vagy a náthát, de a körme alá gyűlő piszok is a javára válhat! A Mycobacterium vaccae nevű „barátságos” talajbaktériumról – amely gyakorta előfordul a kerti termőföldekben, és amely belélegezve vagy lenyelve a zöldségeken keresztül szívódik fel – kiderült, hogy enyhíti a pikkelysömör, az allergia és az asztma tüneteit, amelyek egytől-egyig az immunrendszer gyengeségéből erednek.

Ez a sajátos mikroorganizmus enyhíti a depressziót is, úgyhogy csak rajta, koszolja be bátran a kezét! A kutatók ugyan továbbra is csak találgatják, hogy az immunrendszerünk miként léphet kölcsönhatásba az agyunkkal, és hogyan befolyásolhatja a különböző mentális problémákat amellett, hogy eközben képesek vagyunk kivédeni a fertőzéseket: a kulcskapcsolatot a gyulladások jelenthetik.

6. Depresszió és mentális egészség

Bizonyára rengeteg barátja és szomszédja említette már, hogy milyen „vérpezsdítő” érzést okoz egy kiadós fűnyírás, egy bőségesebb almaszüret, a kerti zöldségek betakarítása, vagy a gazolás. Az anekdotikus állítások szakmai legitimitását növeli, hogy a kertészkedés, mint terápia, pozitív eredményeket mutat a depresszióban és más mentális betegségekben szenvedő betegek esetében.

Úgy tűnik, hogy az előnyök a fizikai aktivitás, a természettel való találkozás, a kognitív stimuláció és a munka okozta elégedettség kombinációjából származnak. Ahhoz tehát, hogy saját kertjét egyfajta terápiás hellyé tegye, törekedjen az élelmiszer-termelő, illatozó és virágzó növények kedvező kombinációjának összeállítására annak érdekében, hogy a mindennapos kertészkedés során mindig, minden érzékszervét „edzésben tartsa”. Egy kényelmes ülőalkalmatosságot is helyezzen el a kertben, hogy a fáradságos munkát kipihenve, egy könnyű uzsonnát elfogyasztva vagy egy frissítő limonádét elkortyolva tovább élvezhesse a kertben való időtöltést a lemenő nap fényében.

Ha hagyja, hogy teste egy kicsit felhevüljön és megizzadjon, annak rejtett előnyei is lehetnek: ahogy azt a forró fürdők és szaunák hívei tanúsíthatják, a megemelkedett testhőmérséklet összefüggésbe hozható a jó közérzet fokozódásával is. Ne felejtsen el azonban a nap folyamán sok vizet inni, és mindig legyen tisztában a saját határaival.

Amikor fejlődő növényekkel vesszük körül magunkat, nem csupán egy szép látványban van részünk. Ez az érzékszervi tapasztalás ugyanis titokzatos regenerációs folyamatokat indít el testünk és elménk mélyén. Talán hallott már a műtét után lábadozó betegek két csoportjáról: az egyik csoport zöld fákat szemlélt az ablakból, míg a másik csoportnak csak egy téglafal szolgált tájképül. Jól gondolja: a természetre néző csoport lényegesen gyorsabban gyógyult, a tagjainak kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük, és kevesebb komplikáció lépett fel náluk.

Edward O. Wilson biológus mindezt „biofíliának” nevezi.

Ösztönösen vonzódom más élő, fejlődő élőlényekhez; az élet szövetének aprócska, de fontos részének akarom érezni magam. Érzem, hogy valami történik, amikor az erdőben sétálok, csendben ülök egy mohás sziklán, de leginkább akkor, amikor kertészként aktív szerepet vállalok az élet körforgásában és a növények növekedésének támogatásában. Nem mindig tudom megnevezni azokat a biológiai folyamatokat, amelyeket ezek a tapasztalatok elindítanak, de hálás vagyok a lehetőségekért, amelyekkel támogathatom az egészségemet, és finom ételeket termeszthetek, amiket aztán megosztok. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy mi történik a testünkkel, amikor megesszük azt a sok gyönyörű és egészséges zöldséget!

cikket fordította: Ordódy Eszter

agroforum.hu

 

 

 

Ajánló