KezdőlapAgrárvilágKiskertGyümölcs ültetvények tavaszi gyomflórája

Gyümölcs ültetvények tavaszi gyomflórája

A gyomszerkezet ismerete kulcsfontosságú a gyümölcstermesztés során, legyen szó, hagyományos, fél intenzív, intenzív gazdálkodási rendszerről.

Az ültetvényekben előforduló gyomnövények sokrétű behatást gyakorolnak közvetett módon a növényeinkre, összefüggő gyomtakaró esetén csökkentik a feltalaj hőmérsékletét, ezzel beavatkozva a virágzás-gyümölcsérés folyamataiba, túlzott mértékű gyomosodás esetén viszont párás mikroklíma alakul ki, kedvezve a gombás eredetű kórokozók felszaporodásának.

Fotó: Komáromi Kornél, Perzsa veronika (Veronica persica)

Az életciklusukkal komoly kárt tudnak okozni a kultúrnövényeinkben, termésveszteséget előidézve a tápanyag-nedvesség elvonás következményeként. A magasabb kultúrák esetében a gyomnövények betakarításra gyakorolt hatása csekély, ezzel ellentétben, az alacsony kultúrákban, a túlzott mértékű gyomosodás, akár teljes mértékben megakadályozza a betakarítást, csökkentve ez által a termés értékét. Kártevők-kórokozók szaporítói, gazdanövényei lehetnek, egyes esetekben akár a gyomnövényről is átterjedhet a fertőzés a kultúrnövényre.

Fotó: Komáromi Kornél, Tyúkhúr (Stellaria media)

A kora tavaszi időszakban előforduló gyomfajok az egyévesek (Therophyta) életforma csoportba tartozó fajok soraiból kerülnek ki. Az életforma csoportra jellemző, hogy a növények a kedvezőtlen időszakot (nyári szárazság-téli hideg) mag alakban vészelik át.

Az életforma csoporton belül 4 alcsoportot különböztetünk meg, T1-ősszel csírázó, tavasszal magot érlelők, T2-ősszel kelő, nyár eleji egyévesek, T3-tavasz végén csírázó, nyár elején, vagy ősszel magot érlelők, T4-nyárutói egyévesek, tavasszal kelők, nyár elején magot érlelők.

Fotó: Komáromi Kornél, Bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule)

Tavasszal tehát az első két alcsoportból kerülnek ki a gyomfajok. A T1-es életforma alcsoport tagjai csíranövény, vagy tőlevélrózsa alakban telelnek át, sekélyen gyökereznek, a szárazsághoz alkalmazkodtak. Csírázási optimumuk 10-14 C°. Fagymentes téli napokon is fejlődnek. Ehhez a csoporthoz tartozó gyomfajok a teljesség igénye nélkül, tyúkhúr (Stellaria media), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), perzsa veronika (Veronica persica), bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule), közönséges aggófű (Senecio vulgaris), egynári perje (Poa annua).


Fotó: Komáromi Kornél, Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)

A T2-es életforma alcsoport tagjai ősszel vagy tavasszal csíráznak, a telet csíranövény, vagy mag alakban vészelik át. Optimális csírázási hőmérséklet számukra a 4-8 C°. A T1-es növényekkel szemben, ők erőteljes gyökérrendszert növesztenek, hosszabb életűek. A csoportba tartozó fajok, a pipacs (Papaver rhoeas), kamilla (Matricaria chamomilla), ragadós galaj (Galium aparine).

Fotó: Komáromi Kornél, Pipacs (Papaver rhoeas)

Természetesen számos faj sorolható még ezekbe a csoportokba, azonban a jelen cikk az ültetvények gyomflóráját próbálta célzottan bemutatni.

Komáromi Kornél

Ajánló