KezdőlapAgrárvilágHírekSzántóföldieknek áll a világ?

Szántóföldieknek áll a világ?

A héten megjelent egy hír, mi szerint a német gazdák az elmúlt tíz évben 40 százalékkal növelték beruházásaikat, és közben persze jobban el is adósodtak. Az üzemi szintű beruházások értéke ugrásszerűen emelkedik, miközben a szabályozási környezet változása erősen felgyorsult. Ennek kapcsán ezen a héten a magyar mezőgazdaság gerincét adó szántóföldi növénytermesztés pénzügyi mutatóit tekintem át az AKI adatai alapján. Kiderült, hogy kemény következtetéseket lehet belőlük levonni.

Az idézett felmérés szerint a német mezőgazdaság gépberuházásai 52 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a legnagyobb fejlesztések a sertéstartásban és a tejtermelésben zajlottak az elmúlt tíz évben. A német szántóföldi növénytermesztők pedig éppen fele annyit költöttek fejlesztésre, mint a sertéstartók. A két agrárgazdaság eltérő szerkezetéből és fejlettségéből adódóan nálunk egészen más a helyzet.

A támogatásokra nem lehet panaszuk

E hónapban már írtam arról, hogy a beruházások magas szintje és a kedvezményes konstrukciók jelentősen (12,4%-kal) növelték tavaly az agrár hitelállományt. A támogatások kifizetése megint új csúcsra, 918,9 milliárd forintra ért fel. Az Erste Agrár előrejelző rendszer szerint, az ezer milliárdos álomhatárt akár már az idén átléphetjük.

Néhány adatszerű bizonyíték az elmúlt évből a dominanciájukra:

  • A szántóföldi növénytermesztők az agrártámogatásoknak csaknem a felét kapták (49,2%).
  • A szántóföldi növénytermesztők 452,1 milliárd forint támogatásban részesültek, amely csaknem teljes egészében (98,3%) uniós költségvetésből származott.
  • Az ágazat részére biztosított szubvenció összegének zöme (93,7%), 423,6 milliárd forint egységes területalapú támogatás formájában jutott el a gazdálkodókhoz, ezen belül alaptámogatásként 252,7 milliárd forintot, a zöldítési komponens keretében 170,9 milliárd forintot fizettek ki részükre.
  • A VP keretében 10,8 milliárd forint beruházási támogatást folyósítottak kisméretű terménytárolók, szárítók és tisztítók céljára.

Impozáns növekedés a pénzügyi mutatóikban

A német adatok az ottani tesztüzemi rendszerből származnak. Az AKI által működtetett hazai rendszer az elmúlt tíz évre vonatkozólag látványos javulás mutat a szántóföldi növénytermesztők pénzügyi helyzetében. A 2020-as adatok ugye még be sem érkeztek, pedig tudjuk, hogy a szektor helyzete az árak jelentős emelkedése miatt tovább javult az elmúlt évben. Ha a 2009 és 2019 közötti változásokat nézzük, akkor az egy hektárra vetített árbevétel több mint 85 százalékos megugrása mellett az adózás előtti eredmény csaknem négy és félszeresére emelkedett, különösen az utóbbi éveknek köszönhetően. A területegységre jutó beruházások értéke eközben még kissé mérséklődött is, pedig a támogatások is több mint 50 százalékkal nőttek.

A szántóföldi növénytermesztők néhány hektárra vetített pénzügyi mutatója, eFt/ha

forrás: AKI FADN

A szántóföldi növénytermesztők egy hektárra jutó hosszú lejáratú kötelezettsége közel 20 százalékkal csökkent, a rövid lejáratúak változatlan szintje mellett. A befektetett eszközök (immateriális javak+tárgyi eszközök+befektetett pénzügyi eszközök) értéke 40 százalékkal, a forgóeszközöké (készlet+követelés+értékpapír+pénzeszköz) 110 százalékkal nőtt. Ha a mérleg és eredménykimutatás adatok alapján számolunk néhány mutatót, meggyőződhetünk a javuló pénzügyi helyzetről: a likviditás ebben az időszakban 3,82-ről 6,71-re emelkedett; a saját tőke arányos jövedelmezőség 6,36 százalékról 11,05 százalékra nőtt; a termelési érték arányos jövedelmezőség 10,72 százalékról 26,14 százalékra ugrott.

Erste Agrár következtetések és előrejelzések

  • Az igen fárasztó számok azért kellenek, hogy alátámasszák azt a kijelentést, hogy a szántóföldi növénytermesztők pénzügyi helyzete tartósan és gyors ütemben javul.
  • Azzal eddig is tisztában voltunk, hogy a szántóföldi növénytermesztők igen stabilan növekszenek. De azt biztos nem tudták, hogy az adatbázis szerint egy hektárra jutó pénzügyi növekedésük mégis elmarad a többi növénytermelő szakágazaté mögött. Ennek nyilván vannak adatgazdagságban, méretben rejlő magyarázatai.
  • Annak fényében, hogy a küszöbén vagyunk egy komoly fejlesztési dömpingnek, beruházási boomnak, a növénytermesztők tőkeerejének látványos növekedése igen pozitív. A pályázati lehetőségekkel együtt ez azt jelenti, hogy gyorsulni fog a technológiai fejlődés, ezzel együtt a hatékonyság és versenyképesség is a szektorban. MI úgy látjuk sem önerejükkel, sem támogatás-felszívó képességükkel nem lesz gond továbbra sem.
  • Az agrár hitelek állománya gyorsuló ütemben emelkedik. Ez idén és az előttünk álló években is folytatódni fog. A folyó pénzügyi-kifizetési ciklus végére akár meg is duplázódhat. Ezzel egy komoly hátrányunkon enyhítünk nyugati versenytársainkhoz képest. Arra számítunk, hogy a hitelfelvételi kedv a krízis után is fennmarad. Ilyen alacsony kamatkörnyezetben ez szinte kihagyhatatlan. Az erősödő fedezeti háttér és a hozzáértő bankok felkészültsége alacsony kockázatokkal tudja gyorsítani a fejlesztési ütemet.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

A cikk hasonló érdekességek mellett az agrotrend.hu oldalon is olvasható!

Ajánló