Értékes madarunk, a szó minden értelmében. Sajnos egyre kevesebb egyed található belőle, ezért hazánkban fokozottan védett, értéke 100 000 Ft. Pedig a gyöngybagoly nagyon kötődik az emberekhez. Kedvenc lakhelyét is úgy választja meg, kifejezetten lakott területeken belül. A templomtornyok, padlások, padlásterek, állattartó telepek, magtárak, melléképületek, ritkán használt épületek rendszeres használója, fészkelője. A nyílt mezőgazdasági területeket szintén kedveli és használja is gyakran, táplálékszerzésre. Életteréért, a nyugalomért cserébe viszont szívesen megszabadítja a környéket mindenféle rágcsálótól. Évente akár 1000 egeret is felfal.
Gyöngybagoly kinézete
Könnyen felismerhető a gyöngybagolyfélék családjának jellemző vonásairól, a sötét íriszéről, szív alakú arcfátyláról, fátyolszerűségéről. Két alfaja található meg hazánkban az elterjedtebb, sárgás, narancssárgás mellű, tollazatú alfaj, és a jóval ritkább, fehér mellű alfaj. Nem a nagy bagolyfajták közé tartozik, mindösszesen 33-39 cm a testhossza. Szárnyainak fesztávolsága 80-95 cm. Röpte lassú, mégis elegáns. Éjszaka aktív, szinte hangtalanul repül.
Jó, ha tudod róla
1985-ben az év madarává is választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Szinte minden földrészen megtalálható, így hazánkban is, bár erősen megcsappant a populációja. Fő költési időszaka márciustól októberig terjed. Kétszer, de olykor háromszor is fészkel. Fészket viszont külön nem épít, hanem felhasználja az odúkat, emberi épületeket, kitett fészkelő dobozokat. A fészekalj 4-9 tojásból áll, melyeken a tojó kotlik. A hím feladata a táplálékszerzés, etetés.
Táplálkozása
Éjszaka vadászik és fogyasztja el táplálékát. Erősen ragadozó. Főleg apróbb gerinceseket, rágcsálókat fogyaszt, pockokat, patkányokat, hörcsögöt, pelefajokat, kisebb menyéteket, cickányokat, egereket, de apróbb énekesmadarakat, verebeket, ritkán denevéreket, sünt, kétéltűeket, békákat és rovarokat is. Az emészthetetlen dolgokat, csontokat és szőrt ,köpet formájában felöklendez.
Veszélyben a populáció
Egész Európában, így a magyarországi állomány is erősen csökken. Oka elsősorban a tanyasi, mezőgazdálkodás csökkenése, az a táplálkozó területük, életterük, költőhelyük lecsökkenése. Jelentős veszélyező tényező még az utakon történő elütésük, a villamos vezetékek általi elpusztulás, a rágcsálóirtó szerek általi mérgezés. Természetvédelmi értékük 100 000Ft.
